Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Összesen 319 esetben intézkedtek az iskolaőrök a 2025. szeptember 1-jétől 2026. június 19-ig terjedő időszakban
– derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tájékoztatásából, amit a Népszava érdeklődésére közöltek. Azt is elmondták, az elmúlt tanévben 7 alkalommal a diákok hozzátartozóival szemben intézkedtek erőszakos magatartás miatt, és 12 alkalommal fordult elő, hogy iskolaőröket ért atrocitás, ezekben az esetekben büntetőeljárás indult. 4 alkalommal az iskolaőrök munkaviszonyát kellett megszüntetni, bár azt nem árulta el a rendőrség, miért.
Az iskolaőrök döntően erőszakos bűncselekmények megakadályozása és megszakítása érdekében, valamint közbiztonságra veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés miatt volt szükség, a fenti eseteken kívül elsősorban a diákokkal szemben. Idén július 1-jén 860 iskolaőr volt állományban, ami 92%-os feltöltöttséget jelent. Hozzátették, hogy a toborzás folyamatos, várják a jelentkezőket az üres pozíciókra.
Az iskolaőrséget 2020 szeptemberében vezették be az iskolai erőszak visszaszorítására, bár akkor számos szakmai szervezet bírálta, mert szerintük a rendszer önmagában nem alkalmas az intézményi erőszak mérséklésére.
A Belügyminisztérium a Népszavának azt mondta: az iskolaőrség működésével kapcsolatosan kezdeményezett jogszabályi változtatásról nincs tudomásuk.
Elmondták, hogy kezdetben felmerültek kételyek az iskolaőrökkel kapcsolatban, de a tapasztalatok szerint a program megtalálta a helyét a közoktatásban, és ma már az együttműködés és szakmai elfogadás jellemző.
A felgyülemlett feszültség bármikor felszínre törhet a diákokban – véli Ercse Kriszta oktatáskutató. Szerinte a jelenlegi rendszer inkább arra épít, hogy a gyerekek visszafogják az indulataikat az iskolaőrségi jelenlét miatt, és nem arra, hogy megtanulják kezelni a konfliktusaikat.
Nyitókép: HVG / Fazekas István
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
