Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Összesen 319 esetben intézkedtek az iskolaőrök a 2025. szeptember 1-jétől 2026. június 19-ig terjedő időszakban
– derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tájékoztatásából, amit a Népszava érdeklődésére közöltek. Azt is elmondták, az elmúlt tanévben 7 alkalommal a diákok hozzátartozóival szemben intézkedtek erőszakos magatartás miatt, és 12 alkalommal fordult elő, hogy iskolaőröket ért atrocitás, ezekben az esetekben büntetőeljárás indult. 4 alkalommal az iskolaőrök munkaviszonyát kellett megszüntetni, bár azt nem árulta el a rendőrség, miért.
Az iskolaőrök döntően erőszakos bűncselekmények megakadályozása és megszakítása érdekében, valamint közbiztonságra veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés miatt volt szükség, a fenti eseteken kívül elsősorban a diákokkal szemben. Idén július 1-jén 860 iskolaőr volt állományban, ami 92%-os feltöltöttséget jelent. Hozzátették, hogy a toborzás folyamatos, várják a jelentkezőket az üres pozíciókra.
Az iskolaőrséget 2020 szeptemberében vezették be az iskolai erőszak visszaszorítására, bár akkor számos szakmai szervezet bírálta, mert szerintük a rendszer önmagában nem alkalmas az intézményi erőszak mérséklésére.
A Belügyminisztérium a Népszavának azt mondta: az iskolaőrség működésével kapcsolatosan kezdeményezett jogszabályi változtatásról nincs tudomásuk.
Elmondták, hogy kezdetben felmerültek kételyek az iskolaőrökkel kapcsolatban, de a tapasztalatok szerint a program megtalálta a helyét a közoktatásban, és ma már az együttműködés és szakmai elfogadás jellemző.
A felgyülemlett feszültség bármikor felszínre törhet a diákokban – véli Ercse Kriszta oktatáskutató. Szerinte a jelenlegi rendszer inkább arra épít, hogy a gyerekek visszafogják az indulataikat az iskolaőrségi jelenlét miatt, és nem arra, hogy megtanulják kezelni a konfliktusaikat.
Nyitókép: HVG / Fazekas István
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
