Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A díjakat szerdán adták át a HÖOK és a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) által szervezett, hatodik Educatio+ Konferencián, amelyet az EFOTT fesztivál kísérőrendezvényeként rendeztek meg Kápolnásnyéken.
A szervezők szerint a rendezvény célja az volt, hogy a felsőoktatás szereplői, a döntéshozók, az intézmények képviselői és a hallgatók közösen gondolkodjanak arról, hogyan lehet egyszerre magas színvonalú és támogató közeget teremteni az egyetemeken.
A konferencia megnyitóján Kubinyi Enikő, a Tudományos és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a felsőoktatás szereplőinek együttműködése kulcsfontosságú. Mint fogalmazott, csak közös gondolkodással lehet olyan környezetet kialakítani, amelyben a hallgatók hosszú távon is Magyarországon képzelik el a jövőjüket.
Eszterhai Marcell, a HÖOK elnöke köszöntőjében azt emelte ki, hogy a hallgatói közösség fejlesztése közös feladat, míg Taraczközi Anna, a DOSZ nemzetközi ügyekért felelős elnökségi tagja a nemzetközi nyitottság jelentőségéről beszélt.
A HÖOK közleménye szerint az Év Oktatója Díjat azért alapították, hogy elismerjék azokat az oktatókat, akik a hallgatók szerint nemcsak szakmailag kiemelkedők, hanem mentorálásukkal, tehetséggondozó munkájukkal és a diákok iránti figyelmükkel is példát mutatnak.
Emberi példakép kategóriában az alábbi oktatók kaptak díjat:
Szakmai példakép kategóriában az Év Oktatója lett:
Tanári-oktatói kategóriában pedig az alábbi oktatókat ismerték el:
A közönségdíjat Barabásné dr. Kárpáti Dóra, a Nyíregyházi Egyetem oktatója vehette át.
Az díjazott oktatók bemutatkozó videóit az Universum honlapján lehet megnézni.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
