Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A szakszervezet által közzétett eddigi eredmények szerint a kitöltők 50,8 százaléka nem ért egyet azzal az állítással, hogy a munkahelyén következmények nélkül elmondhatja a véleményét. A közzététel pillanatában 4490-en töltötték ki a kérdőívet, ami azt jelenti, hogy több mint kétezer dolgozó véli úgy, hogy az őszinte véleményének következményei lehetnek.
A PDSZ szerint ez azt mutatja, hogy a véleménynyilvánítás biztonságának erősítése továbbra is az egyik legfontosabb érdekvédelmi feladat az oktatásban. A szakszervezet hangsúlyozza, hogy a kérdőív eredményei segítenek meghatározni, mely ügyeket vigyék a döntéshozók elé, és milyen változtatásokat követeljenek a köznevelésben.
A PDSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy a kérdőívet nemcsak pedagógusok, hanem a köznevelésben dolgozó valamennyi munkavállaló kitöltheti. A következő hetekben további eredményeket is ismertetnek majd a válaszok alapján.
Azt is írják, hogy céljuk, hogy a nevelésben és oktatásban dolgozók biztonságban érezzék magukat, amikor szakmai meggyőződésük vagy jogaik mellett állnak ki. Szerintük ehhez nemcsak a jogok ismeretére és jogi segítségre van szükség, hanem olyan közösségekre is, amelyek támogatást nyújtanak a munkavállalóknak.
A szakszervezet ezért arra biztatja a köznevelésben dolgozókat, hogy minél több intézményben alakuljanak helyi szakszervezeti csoportok. Már három tag elegendő egy csoport létrehozásához, és az összefogás nagyobb biztonságot jelenthet azoknak is, akik szeretnék nyíltan megfogalmazni a véleményüket.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
Az inklúzió nem csupán a hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű gyerekek befogadásáról szól, hanem arról is, hogy az iskola képes-e alkalmazkodni a különböző tanulási utakhoz. A szülők közötti egyre élesebb konfliktusok valójában ugyanannak a merev iskolarendszernek a következményei, amely egyszerre termel sikeres, kudarcot valló és „kilógó” diákokat. Vélemény.
Mutatjuk, milyen bulikra számíthatnak azok, akik valamelyik vidéki nagyvárosban élőben követik majd a ponthatárok kihirdetését, és egy közös ünnepléssel várják a felvételi eredményeket.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből az is kiderült, hogy a legtöbben a túlzott adminisztrációt, a magas munkaterhelést és a létszámhiányt tartják a rendszer legnagyobb problémáinak.
Nyelvvizsgáért vagy emelt szintű érettségiért járó pluszpontokra valószínűleg minden felvételiző számít, arra azonban már jóval kevesebben, hogy egyes szakokon például hangszerismeretért vagy az Educatio Kiállításon való részvételért is kaphat többletpontot.
Hány intézményi pontot adhatnak az egyetemek ? Milyen extra pluszpontok vannak? Összegyűjtöttük a legfontosabb infókat az intézményi pontokról.
Tizenöt éves volt Soma, amikor egy vasútállomáson megpróbálta megmenteni a barátját, de ő maga is súlyos áramütést szenvedett.
A felelős állattartás nem magától alakul ki: már gyerekkorban érdemes megtanítani, hogyan kell megfelelően bánni az állatokkal.
