Több ezer köznevelésben dolgozó érzi azt, hogy nem mondhatja el következmények nélkül a véleményét – ez derül ki a PDSZ felméréséből

Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.

A szakszervezet által közzétett eddigi eredmények szerint a kitöltők 50,8 százaléka nem ért egyet azzal az állítással, hogy a munkahelyén következmények nélkül elmondhatja a véleményét. A közzététel pillanatában 4490-en töltötték ki a kérdőívet, ami azt jelenti, hogy több mint kétezer dolgozó véli úgy, hogy az őszinte véleményének következményei lehetnek.

A PDSZ szerint ez azt mutatja, hogy a véleménynyilvánítás biztonságának erősítése továbbra is az egyik legfontosabb érdekvédelmi feladat az oktatásban. A szakszervezet hangsúlyozza, hogy a kérdőív eredményei segítenek meghatározni, mely ügyeket vigyék a döntéshozók elé, és milyen változtatásokat követeljenek a köznevelésben.

A PDSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy a kérdőívet nemcsak pedagógusok, hanem a köznevelésben dolgozó valamennyi munkavállaló kitöltheti. A következő hetekben további eredményeket is ismertetnek majd a válaszok alapján.

Azt is írják, hogy céljuk, hogy a nevelésben és oktatásban dolgozók biztonságban érezzék magukat, amikor szakmai meggyőződésük vagy jogaik mellett állnak ki. Szerintük ehhez nemcsak a jogok ismeretére és jogi segítségre van szükség, hanem olyan közösségekre is, amelyek támogatást nyújtanak a munkavállalóknak.

A szakszervezet ezért arra biztatja a köznevelésben dolgozókat, hogy minél több intézményben alakuljanak helyi szakszervezeti csoportok. Már három tag elegendő egy csoport létrehozásához, és az összefogás nagyobb biztonságot jelenthet azoknak is, akik szeretnék nyíltan megfogalmazni a véleményüket.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.