Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A szakszervezet által közzétett eddigi eredmények szerint a kitöltők 50,8 százaléka nem ért egyet azzal az állítással, hogy a munkahelyén következmények nélkül elmondhatja a véleményét. A közzététel pillanatában 4490-en töltötték ki a kérdőívet, ami azt jelenti, hogy több mint kétezer dolgozó véli úgy, hogy az őszinte véleményének következményei lehetnek.
A PDSZ szerint ez azt mutatja, hogy a véleménynyilvánítás biztonságának erősítése továbbra is az egyik legfontosabb érdekvédelmi feladat az oktatásban. A szakszervezet hangsúlyozza, hogy a kérdőív eredményei segítenek meghatározni, mely ügyeket vigyék a döntéshozók elé, és milyen változtatásokat követeljenek a köznevelésben.
A PDSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy a kérdőívet nemcsak pedagógusok, hanem a köznevelésben dolgozó valamennyi munkavállaló kitöltheti. A következő hetekben további eredményeket is ismertetnek majd a válaszok alapján.
Azt is írják, hogy céljuk, hogy a nevelésben és oktatásban dolgozók biztonságban érezzék magukat, amikor szakmai meggyőződésük vagy jogaik mellett állnak ki. Szerintük ehhez nemcsak a jogok ismeretére és jogi segítségre van szükség, hanem olyan közösségekre is, amelyek támogatást nyújtanak a munkavállalóknak.
A szakszervezet ezért arra biztatja a köznevelésben dolgozókat, hogy minél több intézményben alakuljanak helyi szakszervezeti csoportok. Már három tag elegendő egy csoport létrehozásához, és az összefogás nagyobb biztonságot jelenthet azoknak is, akik szeretnék nyíltan megfogalmazni a véleményüket.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
