Egyértelmű, hogy nem kellene nyolckor elkezdeni az első órát az iskolákban

A 2020-as és a 2021-es iskolabezárások a diákok nagy részét megviseltek, de volt egy pozitív hatásuk is: reggelente tovább lehetett aludni. És ez mindenkinek jót tett.

  • Eduline

A napi.hu azt írja, hogy a Zürichi Egyetem friss kutatása szerint az iskolabezárások idején a diákok körülbelül 75 perccel többet aludtak, ez pedig jó hatással volt az életminőségükre, ebben az időszakban például kevesebb alkoholt és kávét/energiaitalt ittak.

A kutatók 3664 középiskolással végeztek online felmérést a 2020-as lezárások alatt, alvási szokásaikról és életminőségükről kérdezték őket. Majd összehasonlították a válaszokat egy 2017-es felméréssel.

Az eredmények alapján a diákok az iskolabezárások idején átlagosan 15 perccel később feküdtek le, mint egyébként, és reggelente 90 perccel később keltek fel - hiszen nem kellett elindulniuk az iskolába. Vagy teljes alvásidejük 75 perccel nőtt.

Az alváshiány általános fáradtsághoz, szorongáshoz, fizikai tünetekhez vezethet, ez pedig negatívan arra, mit a tanuláshoz kellene: a koncentrációra, a memóriára, a figyelemre. Az egyetem kutatói szerint az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy érdemes lenne később kezdeni a tanítást reggelente.

A fél kilences vagy kilences iskolakezdés ötlete többször előkerült az elmúlt hónapokban. Ezt javasolja a középiskolákban az ADOM Diákmozgalom, Karácsony Gergely főpolgármester pedig már 2020-ban csúsztatott iskolakezdést ajánlott, igaz, ő főként és a járvány a reggeli csúcsforgalom miatt. A Magyar Alvásszövetség szerint egyértelmű: 8:30-kor kellene kezdődnie az első órának.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna