Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre
– kezdte hozzászólását a parlamentben Kőszegi Krisztián, az Országgyűlés első roma származású alelnöke, országgyűlési képviselő, miután megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalka bocsánatkérését a gyermekvédelmi visszaélésekért. Hozzátette viszont, hogy még sok mindenért kell majd az előző kormány tagjainak bocsánatot kérni.
Miközben stadionokra, propagandára, és a saját klientúrájuk gazdagítására költötték a közpénzt, százezernyi családnak az is kérdés volt, hogy hogyan kezdje el a gyermek az iskolát
– folytatta, hozzátéve, hogy a nemzet jövője a családokon és a gyerekeken nyugszik, amit, mint mondja, a Fidesz-kormány is sokszor hangoztatott. Nekiszegezte a kérdést a fideszes képviselőknek, hogy hol voltak 16 éven át, amikor a nehéz helyzetű családok minden augusztusban ugyanazzal a félelemmel vágtak neki az iskolakezdésnek. „Miért fáj maguknak, hogy a Tisza-kormány alatt 40 milliárd forintot fordítunk közvetlenül a nehéz sorsú gyerekekre?” – kérdezte az ellenzéki képviselőktől.
Egyetlen gyermek sem maradhat le azért, mert a szülei nem tudtak füzetet vagy iskolatáskát venni
– mondta, hozzátéve, hogy ez nem pártpolitikai ügy, hanem nemzeti minimum.
Mindannyian tudjuk, hogy az előző kormány a felső-középosztályt és a tehetőseket támogatta. Itt az ideje, hogy a kormány gondoljon azokra az elesett emberekre, akik nap mint nap küzdenek a megélhetéssel, és az iskolakezdés egy lehetetlen küldetés számukra
– ezt már Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter mondta. Hangsúlyozta, hogy minden gyerek egyformán értékes, ezért első szociális intézkedésként bevezették az iskolakezdési támogatást.
Elmondta azt is, mely gyerekek lesznek jogosultak a támogatásra: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, a tartós betegséggel, illetve súlyos fogyatékossággal küzdők, az egyedülálló szülő által neveltek, a sajátos nevelési igényű gyerekek, a gyermekvédelmi intézményben és nevelőszülőknél nevelkedők, az árvasági ellátásban részesülők, valamint a Dobbantó és a Műhely Iskola programban tanuló gyerekek.
Az első 50 ezer forintot a Magyar Államkincstár utalja augusztus 24-ig, a második részletet novemberben kapják meg a családok utalvány formájában, ezt iskolai szerekre lehet majd felhasználni. A támogatás adómentes, és nem vonható végrehajtás alá azért, hogy ezek a gyerekeknél maradjanak – emlékeztetett a részletekre a miniszter. Kiemelte:
A kormány előzetes számításai szerint a támogatás 400 ezer gyerekhez fog eljutni.
Nyitókép: HVG / Cabrera Martin
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
