Sajnos az általános és középiskolások egyre kevesebbet alszanak, a csúsztatott iskolakezdés pedig nemcsak a diákoknak, hanem a szüleiknek is előnyös lehet - derül ki egy friss felmérésből.
A gyerekek egyre kevesebbet alszanak, és az alvásuk minősége is rosszabb, amit mindenképpen figyelembe kell venni az életmódjuk, a napirendjük alakításánál, különben pszichés és testi fejlődésükben is visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak el - írja közleményében a Magyar Alvás Szövetség.
Az amerikai Sleep Foundation által közzétett tanulmány szerint a későbbi iskolakezdés nemcsak a diákoknak lenne jó, hanem a szülőknek is, ők is többet pihenhetnének. A középiskolás diákok szülei akár 60 órányi plusz alvást is elérhetnek egy tanév alatt, ha az iskolakezdés időpontját 70 perccel eltolják - idézik a kutatást.
Mind az általános, mind a középiskolák tanórái legkorábban reggel 8:30-kor kezdődjenek el, javasolja az Amerikai Alvógyógyászati Akadémia. Az ötletet támogatja a Magyar Alvás Szövetség is. A mindennapi hazai pedagógusi tapasztalatok is azt erősítik, hogy a nulladik, illetve a 8 órát követő első tanóra hatékonysága nagyon alacsony - indokolják.
Mit szeretnének a diákok?
A 9 órai iskolakezdés vissza-visszatérő téma, az ADOM Diákmozgalom néhány hónappal ezelőtt többek között olyan javaslatokat tett közzé, mint a pedagógusbérek növelése, az önálló oktatási minisztérium létrehozása és a középiskolások 9 órai iskolakezdése. Utóbbiról a diákszervezet azt írta, hogy tudományosan bizonyítható, hogy a későbbi kezdéssel fokozható a diákok koncentrációja, aktivitása, ráadásul a buszok, villamosok sem lennének annyira zsúfoltak reggelente. A döntést azonban a helyi iskolai közösségekre – a tantestületre, a diákönkormányzatra – bíznák. Karácsony Gergely főpolgármester már tavaly csúsztatott kezdést javasolt a középiskoláknak, főként a járvány és a reggeli csúcsforgalom miatt. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem sokkal később azt közölte: erről már most maguk az iskolák döntenek.
Meglepő, de az Eduline-olvasók 37 százaléka egy korábbi felmérésünkben arra szavaz, hogy maradjon a 8 órai iskolakezdés, 20 százalék a 9 órára, 12 százalék a fél 9-re szavazott. Minden harmadik olvasónk az iskolai közösségekre bízná a dolgot.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
