Sajnos az általános és középiskolások egyre kevesebbet alszanak, a csúsztatott iskolakezdés pedig nemcsak a diákoknak, hanem a szüleiknek is előnyös lehet - derül ki egy friss felmérésből.
A gyerekek egyre kevesebbet alszanak, és az alvásuk minősége is rosszabb, amit mindenképpen figyelembe kell venni az életmódjuk, a napirendjük alakításánál, különben pszichés és testi fejlődésükben is visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak el - írja közleményében a Magyar Alvás Szövetség.
Az amerikai Sleep Foundation által közzétett tanulmány szerint a későbbi iskolakezdés nemcsak a diákoknak lenne jó, hanem a szülőknek is, ők is többet pihenhetnének. A középiskolás diákok szülei akár 60 órányi plusz alvást is elérhetnek egy tanév alatt, ha az iskolakezdés időpontját 70 perccel eltolják - idézik a kutatást.
Mind az általános, mind a középiskolák tanórái legkorábban reggel 8:30-kor kezdődjenek el, javasolja az Amerikai Alvógyógyászati Akadémia. Az ötletet támogatja a Magyar Alvás Szövetség is. A mindennapi hazai pedagógusi tapasztalatok is azt erősítik, hogy a nulladik, illetve a 8 órát követő első tanóra hatékonysága nagyon alacsony - indokolják.
Mit szeretnének a diákok?
A 9 órai iskolakezdés vissza-visszatérő téma, az ADOM Diákmozgalom néhány hónappal ezelőtt többek között olyan javaslatokat tett közzé, mint a pedagógusbérek növelése, az önálló oktatási minisztérium létrehozása és a középiskolások 9 órai iskolakezdése. Utóbbiról a diákszervezet azt írta, hogy tudományosan bizonyítható, hogy a későbbi kezdéssel fokozható a diákok koncentrációja, aktivitása, ráadásul a buszok, villamosok sem lennének annyira zsúfoltak reggelente. A döntést azonban a helyi iskolai közösségekre – a tantestületre, a diákönkormányzatra – bíznák. Karácsony Gergely főpolgármester már tavaly csúsztatott kezdést javasolt a középiskoláknak, főként a járvány és a reggeli csúcsforgalom miatt. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem sokkal később azt közölte: erről már most maguk az iskolák döntenek.
Meglepő, de az Eduline-olvasók 37 százaléka egy korábbi felmérésünkben arra szavaz, hogy maradjon a 8 órai iskolakezdés, 20 százalék a 9 órára, 12 százalék a fél 9-re szavazott. Minden harmadik olvasónk az iskolai közösségekre bízná a dolgot.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
