Ezek az ország legjobb gimnáziumai, mutatjuk az összes HVG-rangsort

A HVG középiskolai rangsorában megnézhetitek, melyek az ország legjobb két tanítási nyelvű, egyházi, magán- vagy alapítványi gimnáziumai.

  • Eduline

Október közepén jelent meg a HVG 2022-es gimnáziumi rangsora. Az összesített rangsort az Eötvös József Gimnázium és a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium holtversenyben vezeti, a harmadik helyet pedig az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium szerezte meg.

Pest megye legjobb középiskoláinak listáját ezen a linken nézhetitek meg, míg a vidéki gimnáziumok rangsorát ide kattintva érhetitek el: a százas listán egyébként több vidéki intézmény is szerepel, az első ötvenben ráadásul azonos a számuk a budapestiekével.

A két tanítási nyelvű gimnáziumok listáját itt böngészhetitek át, ennek a listának az első helyére egy vidéki intézmény került. Készült rangsor az ország legjobb alapítványi gimnáziumairól is, a lista élén -  a korábbi évekhez hasonlóan -  az Alternatív Közgazdasági Gimnázium áll, míg az egyházi gimnáziumok rangsorában a Piarista Gimnázium szerezte meg az első helyet.

A HVG a gyakorlóiskolákat is listába szedte: ebben a kategóriában az ELTE tarolt, három gimnáziuma is a legjobbak között végzett. A nyolcosztályos gimnáziumok rangsorát pedig négy budapesti gimnázium vezeti, azokat egy győri középiskola követ.

HVG 2022-es középiskolai rangsorában nemcsak az ország száz legjobb gimnáziumának rangsorát találjátok meg, hanem rengeteg információt a vezető középiskolákról – oktatott nyelvek, szakkörök, fakultációk, külföldi tanulmányi utak –, amelyek segíthetnek a választásban. Emellett cikkeket és interjúkat is olvashattok a legfontosabb felvételi szabályokról, határidőkről, a nemzetközi iskolákról, a felvételi-előkészítőkről, a külföldi továbbtanulásról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.