Az egyházi gimnáziumok 2022-es HVG-rangsorának élén a budapesti Piarista Gimnázium áll, amelyet a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium és a Deák Téri Evangélikus Gimnázium követ. A negyedik helyen a budapesti Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, az ötödik helyen pedig a gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakkollégium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium végzett. 

A száz legjobb gimnázium közül húsz egyházi

A HVG középiskolai rangsora október második felében jelent meg. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az élen budapesti gimnáziumok állnak - az Eötvös József Gimnázium és a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium holtversenyben lett az első, a harmadik helyen az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája végzett.

A HVG 2022-es listáján száz gimnázium közül húsz egyházi fenntartású, közülük tizenöt katolikus, három református és kettő evangélikus. A kisvárosokban is jól szerepelnek, hiszen a pannonhalmi mellett a top százban szereplő három gödöllői iskolából kettő egyházi, mindkét szentendrei az, de a Budakesziről és Piliscsabáról a rangsorba került intézmények is egyházi fenntartásúak – olvasható a HVG kiadványában.

Mitől más?

Az egyházi iskolák száma a rendszerváltás óta folyamatosan emelkedik - ezek menekülési útvonalnak is számítanak a szülőknek az állami oktatás elől. A római és a görögkatolikus, a református és az evangélikus mellett számos más egyház is működtet saját intézményeket, amelyeknek közös vonása, hogy a diák hit- és erkölcstant, esetleg egyházi éneket is tanulnak, és hetente, havonta vagy ünnepeken közös misén, istentiszteleten vesznek rész. A felvételi szabályok ugyanolyanok, mint az állami középiskolában, ám az intézmények egy része lelkészi, papi vagy hittanári ajánlást is kér.

Bár a közismereti tárgyak oktatásában az egyházi iskolák is kötött pályán mozognak, a tanítási módszerek és a tankönyvek megválasztásában élvezett – az államiakénál nagyobb – szabadságuknak is fontos szerepe van a diákok továbbtanulási eredményeiben is megmutatkozó „helyzeti előnyeinek”. A katolikus iskolák például nemrég komplett tankönyvcsalád kifejlesztésébe kezdtek, és az ezekből megjelent eddigi kötetek – különösen az irodalom és a történelem – kifejezetten pozitív fogadtatásra leltek széles szakmai körökben is, olvasható a HVG kiadványában.  

Milyen szempontok alapján áll össze a rangsor?

Ahogy az elmúlt években, úgy ebben az évben is több mutatót vettek figyelembe a HVG-rangsor készítői. Az egyik ilyen a 10. évfolyamosok 2019-es kompetenciamérésének iskolai átlaga szövegértésből és matematikából – a koronavírus-járvány miatt 2020-ban ugyanis elmaradt az országos képességfelmérés. Fontos szempont volt a 2019/2020-as tanév végén az érettségi bizonyítványokba bekerült eredmények iskolai átlaga magyarból, matematikából, történelemből és idegen nyelvekből, valamint az emelt szintű érettségik aránya.

Egy új törvényre hivatkozva az Oktatási Hivatal idén ugyanis nem adta át a HVG-nek a felsőoktatásba bejutott diákok iskolánként számított pontátlagát, ezért a rangsor készítői úgy döntöttek, hogy az emelt szintű érettségi vizsgák iskolánkénti arányát veszik figyelembe, hiszen a felvételihez a művészeti és a sport képzésterület kivételével minimumfeltétel egy emelt szintű vizsga megléte. Amelyik diák tehát tovább szeretne tanulni, annak szüksége van emelt szintű érettségire.

A HVG 2022-es középiskolai rangsorában nemcsak az ország száz legjobb gimnáziumának rangsorát találjátok meg, hanem rengeteg információt a vezető középiskolákról – oktatott nyelvek, szakkörök, fakultációk, külföldi tanulmányi utak –, amelyek segíthetnek a választásban. Emellett cikkeket és interjúkat is olvashattok a legfontosabb felvételi szabályokról, határidőkről, a nemzetközi iskolákról, a felvételi-előkészítőkről, a külföldi továbbtanulásról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.