Az alapítványi iskolák 2022-es HVG-rangsorának élén – akárcsak az előző években – az Alternatív Közgazdasági Gimnázium áll, amelyet a győri AUDI Hungaria Általános Művelődési Központ és a bajai Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja követ. A negyedik helyen a Thomas Mann Gymnasium – Deutsche Schule Budapest végzett, az ötödik pedig a szintén budapesti Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium.

A HVG középiskolai rangsora október második felében jelent meg. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az élen budapesti gimnáziumok állnak - az Eötvös József Gimnázium és a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium holtversenyben lett az első, a harmadik helyen az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája végzett. A legjobb tíz középiskola listájára egy vidéki gimnázium, a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium került fel, míg a legjobb húszban összesen öt vidéki iskola van.

Milyen egy alapítványi iskola?

„Egyre több család gondolja úgy, hogy az állami iskolára vonatkozó, elég szigorú egyenszabályozás erősen rányomja a bélyegét az iskolák belső világára, a tanárok, intézményvezetők munkájára. Ezért megpróbálnak valami mást keresni a gyermeküknek. Az alternatív pedagógiai programmal működő intézményekre jellemző demokratikusság, szabadság, autonómia, gyerekközpontúság pedig erős hívószavak számukra” - mondta a HVG kiadványának Molnár Lajos, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének társelnöke az alapítványi iskolák növekvő népszerűségének okairól.

Ma már Budapesten, az agglomerációban és a vidéki városokban is számos magán- és alapítványi intézmény működik, a kínálat kifejezetten nagy. Van olyan gimnázium, amely alternatív pedagógiai módszereket alkalmaz (ilyenek például a Waldorf-gimnáziumok), máshol epochális az oktatás, mentorrendszer működik vagy az alaptantervben nem szereplő tantárgyakat is oktatnak, esetleg a megszokottnál jóval kisebb létszámú osztályokat indítanak. Mivel minden intézmény egyedi, érdemes átolvasni az iskolák pedagógiai programját, elmenni a nyílt napra, jelenlegi diákokkal beszélgetni.

„Minden magyar iskolának – bárki is az alapító és működtető – meg kell felelnie a NAT-nak és a kimeneti követelményeknek. Viszont van lehetőség benyújtani a minisztériumnak egyedi eltérési engedély iránti kérelmet. Ez nem a fenntartótól függ, állami iskola adott már be ilyen kérelmet. Ilyenkor az intézmény meghatározza, mit gondol gyerekről, pedagógiáról, iskoláról, világról, és mindezt rendszerszerű egységbe foglalja, vállalja, leírja. 15-20 olyan iskola van az országban, amelyik ezt megtette, és kapott is egyedi engedélyt (ha a Waldorf Szövetség iskoláit egynek számítom). És van számos nem állami fenntartású iskola, amely viszont a normál állami elvárások, tantervek szerint működik” – mondta Molnár Lajos.

A szülők számára fontos információ, hogy az összes ilyen intézményben kell hozzájárulást fizetni. „Az alapítványi vagy magánfenntartású intézmények (és ilyen a legtöbb alternatív iskola, ha nem is mind) kénytelenek valamilyen tandíjat szedni, hiszen bár az állam a gyereklétszám alapján kiszámított státuszszámra juttat pénzt a köznevelés átlagos bérszínvonalán , ez nem elég a megfelelő pedagóguslétszám kifizetésére sem, és akkor még ott van az épület fenntartása, rezsije, és az egyéb költségek” – mondta Molnár Lajos. Az összegek eltérőek – van, ahol egy tanévre 2 100 ezer forintot, máshol 1 650 ezer forintot, 1 080 ezer forintot fizetnek a szülők, de számos alapítványi gimnáziumban ennél sokkal alacsonyabb kiadással, havi 30-60 ezer forint közötti összeggel kell számolniuk a szülőknek.

Milyen szempontok alapján áll össze a rangsor?

Ahogy az elmúlt években, úgy ebben az évben is több mutatót vettek figyelembe a HVG-rangsor készítői. Az egyik ilyen a 10. évfolyamosok 2019-es kompetenciamérésének iskolai átlaga szövegértésből és matematikából – a koronavírus-járvány miatt 2020-ban ugyanis elmaradt az országos képességfelmérés. Fontos szempont volt a 2019/2020-as tanév végén az érettségi bizonyítványokba bekerült eredmények iskolai átlaga magyarból, matematikából, történelemből és idegen nyelvekből, valamint az emelt szintű érettségik aránya.

Egy új törvényre hivatkozva az Oktatási Hivatal idén ugyanis nem adta át a HVG-nek a felsőoktatásba bejutott diákok iskolánként számított pontátlagát, ezért a rangsor készítői úgy döntöttek, hogy az emelt szintű érettségi vizsgák iskolánkénti arányát veszik figyelembe, hiszen a felvételihez a művészeti és a sport képzésterület kivételével minimumfeltétel egy emelt szintű vizsga megléte. Amelyik diák tehát tovább szeretne tanulni, annak szüksége van emelt szintű érettségire.

A HVG 2022-es középiskolai rangsorában nemcsak az ország száz legjobb gimnáziumának rangsorát találjátok meg, hanem rengeteg információt a vezető középiskolákról – oktatott nyelvek, szakkörök, fakultációk, külföldi tanulmányi utak –, amelyek segíthetnek a választásban. Emellett cikkeket és interjúkat is olvashattok a legfontosabb felvételi szabályokról, határidőkről, a nemzetközi iskolákról, a felvételi-előkészítőkről, a külföldi továbbtanulásról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.