A Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola vezeti a két tanítási nyelvű középiskolák 2022-es HVG-rangsorát, de nem a szegedi az egyetlen vidéki intézmény, amely bekerült a friss részrangsor legjobbjai közé.
A 2022-es listán az első a Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola - az intézmény az összesített rHVG-angsorban egyébként a 48. helyen áll. A második helyen holtversenyben a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium és a szolnoki Varga Katalin Gimnázium végzett. Az öt legjobb két tannyelvű középiskola között van még a gödöllői Török Ignác Gimnázium és a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium. A részrangsorban egyébként a legjobb tizenöt iskolából tizenkettő vidéki.
A HVG középiskolai rangsora október második felében jelent meg. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az élen budapesti gimnáziumok állnak - az Eötvös József Gimnázium és a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium holtversenyben lett az első, a harmadik helyen az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája végzett. A legjobb tíz középiskola listájára egy vidéki gimnázium, a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium került fel, míg a legjobb húszban összesen öt vidéki iskola van.
Milyen egy két tanítási nyelvű gimnázium?
Az előírások szerint ezekben a gimnáziumokban a 12. év végére a végzősök kilencven százalékának el kell érnie a B2-es, azaz a középfokú nyelvvizsga szintjét. Ez általában nem is okoz gondot a diákoknak, ők a szokásosnál magasabb óraszámban tanulják az adott nyelvet, emellett három tárgyat ezen a nyelven tartanak a tanárok.
A képzés egyik előnye, hogy ha egy végzős legalább 60%-os eredményt ér el az emelt szintű nyelvi érettségin, emellett két tárgyból az adott idegen nyelven érettségizik, akkor a bizonyítványa C1-es vagyis felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítványnak felel meg.
A nyelvtudás szintjét már a felvételin mérik, a legtöbb iskolában B1-es, pár iskolában pedig már B2-es szintet kérnek a jelentkezőktől. Ám működnek olyan intézmények is, amelyek nyelvi előkészítő évfolyamot is indítanak, oda pedig ennél alacsonyabb szintű nyelvtudással vagy akár nyelvtudás nélkül is be lehet kerülni.
Milyen szempontok alapján áll össze a rangsor?
Ahogy az elmúlt években, úgy ebben az évben is több mutatót vettek figyelembe a HVG-rangsor készítői. Az egyik ilyen a 10. évfolyamosok 2019-es kompetenciamérésének iskolai átlaga szövegértésből és matematikából – a koronavírus-járvány miatt 2020-ban ugyanis elmaradt az országos képességfelmérés. Fontos szempont volt a 2019/2020-as tanév végén az érettségi bizonyítványokba bekerült eredmények iskolai átlaga magyarból, matematikából, történelemből és idegen nyelvekből, valamint az emelt szintű érettségik aránya.
Egy új törvényre hivatkozva az Oktatási Hivatal idén ugyanis nem adta át a HVG-nek a felsőoktatásba bejutott diákok iskolánként számított pontátlagát, ezért a rangsor készítői úgy döntöttek, hogy az emelt szintű érettségi vizsgák iskolánkénti arányát veszik figyelembe, hiszen a felvételihez a művészeti és a sport képzésterület kivételével minimumfeltétel egy emelt szintű vizsga megléte. Amelyik diák tehát tovább szeretne tanulni, annak szüksége van emelt szintű érettségire.
A HVG 2022-es középiskolai rangsorában nemcsak az ország száz legjobb gimnáziumának rangsorát találjátok meg, hanem rengeteg információt a vezető középiskolákról – oktatott nyelvek, szakkörök, fakultációk, külföldi tanulmányi utak –, amelyek segíthetnek a választásban. Emellett cikkeket és interjúkat is olvashattok a legfontosabb felvételi szabályokról, határidőkről, a nemzetközi iskolákról, a felvételi-előkészítőkről, a külföldi továbbtanulásról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.
