A vidéki gimnáziumok közül a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium vezeti a HVG 2022-es középiskolai rangsorát, de két győri és két Budapest környéki iskola is az ország húsz legjobb gimnáziuma közé került. Az idén továbbtanulók Pest megyében – egészen pontosan a fővároshoz közeli településeken – válogathatnak a legtöbb „topgimnázium” közül.
A Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium, a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Szakgimnázium, a Gödöllői Török Ignác Gimnázium, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és a szintén győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégium vezeti a vidéki gimnáziumok 2022-es rangsorát.
A HVG középiskolai rangsora hétfőn jelent meg, ahogy arról korábban beszámoltunk, az élen budapesti gimnáziumok állnak - az Eötvös József Gimnázium és a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium holtversenyben lett az első, a harmadik helyen az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája végzett. A legjobb tíz középiskola listájára egy vidéki gimnázium, a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium került fel, míg a legjobb húszban összesen öt vidéki.
Összességében egyébként vidéki intézményekből van több a százas listán: bár az első ötvenben azonos a számuk a budapestiekével, a legjobb száznak már csak kétötöde fővárosi. Idén nem minden megyéből került gimnázium a top százba: Békés és Tolna megyei középiskola nincs a rangsorban, a legjobb békési a Békéscsabán található Andrássy Gyula Gimnázium, amely a 104. lett, a szekszárdi Garay János Gimnázium pedig a 120. Heves és Nógrád megyéből egy-egy iskolának sikerült a százba kerülnie, mindegyik a megyeközpontban található - olvasható a HVG kiadványában.
Öt olyan megye van, ahonnan két-két gimnázium került a legjobbak közé, és öt olyan, ahonnan három-három. A Dunántúlról a legtöbb, hét középiskola Győr-Moson-Sopron megyéből jutott a top százba, a Dunától keletre pedig öt ilyen iskolával Bács-Kiskun megye büszkélkedhet. A legtöbb, 13 vidéki gimnázium Pest megyéből került a legjobb százba, ez főleg az agglomerációt, Budapest vonzáskörzetét jelenti.
Milyen szempontok alapján áll össze a rangsor?
Ahogy az elmúlt években, úgy ebben az évben is több mutatót vettek figyelembe a HVG-rangsor készítői. Az egyik ilyen a 10. évfolyamosok 2019-es kompetenciamérésének iskolai átlaga szövegértésből és matematikából – a koronavírus-járvány miatt 2020-ban ugyanis elmaradt az országos képességfelmérés. Fontos szempont volt a 2019/2020-as tanév végén az érettségi bizonyítványokba bekerült eredmények iskolai átlaga magyarból, matematikából, történelemből és idegen nyelvekből, valamint az emelt szintű érettségik aránya.
Egy új törvényre hivatkozva az Oktatási Hivatal idén ugyanis nem adta át a HVG-nek a felsőoktatásba bejutott diákok iskolánként számított pontátlagát, ezért a rangsor készítői úgy döntöttek, hogy az emelt szintű érettségi vizsgák iskolánkénti arányát veszik figyelembe, hiszen a felvételihez a művészeti és a sport képzésterület kivételével minimumfeltétel egy emelt szintű vizsga megléte. Amelyik diák tehát tovább szeretne tanulni, annak szüksége van emelt szintű érettségire.
A HVG 2022-es középiskolai rangsorában nemcsak az ország száz legjobb gimnáziumának rangsorát találjátok meg, hanem rengeteg információt a vezető középiskolákról – oktatott nyelvek, szakkörök, fakultációk, külföldi tanulmányi utak –, amelyek segíthetnek a választásban. Emellett cikkeket és interjúkat is olvashattok a legfontosabb felvételi szabályokról, határidőkről, a nemzetközi iskolákról, a felvételi-előkészítőkről, a külföldi továbbtanulásról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
