Csak az óvodások és az alsósok kezdenek hétfőn - hány szülő tartja majd otthon a gyerekét?

A korábbi tervekkel ellentétben április 19-én csak az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatai nyitnak ki - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerda délután. A szülők egy része alighanem örül a hírnek, sokan ugyanis félnek visszaengedni gyerekeiket a közösségbe, tartanak attól, hogy elkapják a vírust és hazaviszik azt a családba - ez derül ki azokból a levelekből és hozzászólásokból, amelyeket az Eduline szerkesztősége kapott. Mégis sokan fognak hétfőtől kockáztatni, mert már nem tudják megoldani az otthoni gyermekfelügyeletet.

  • Tóth Alexandra

Én nem szeretném engedni az iskolába a gyerekeket, de nem tudom, hogy ezt megtehetem-e. Semmivel nem jobb a helyzet, mint záráskor. Sőt...

– írta egyik olvasónk ahhoz a Facebook-posztunkhoz, ahol szavazásra buzdítottuk a szülőket az április 19-ei nyitásról. Arra voltunk kíváncsiak, vajon visszaengedik-e a gyerekeiket az iskolába/óvodába jövő héttől, vagy sem.  

Ekkor még nem tudhattuk, hogy szerda délután Orbán Viktor miniszterelnök bejelenti: hétfőn csak az óvodák és az alsó tagozatok nyílnak meg, a felső tagozatokon és a középiskolákban május 10-ig marad a digitális oktatás.

"Nem szívesen kockáztatom a családtagjaim életét"

A helyzet tehát változott - a felsősök az eredeti tervekkel ellentétben hétfőtől is otthonról tanulnak majd. A szülők nagy része alighanem örül a bejelentésnek, legalábbis a Facebook-posztunkra reagáló szülők döntő többsége azt írta: biztos, hogy nem engedi gyermekét iskolába vagy óvodába hétfőtől, mert nem szeretne kockáztatni. Nagyon sokan vannak olyanok is, akik még nem döntöttek arról, hétfő reggel útra kelnek-e, azoknak a száma viszont elenyésző, akik már alig várják a nyitást.

„A csúcson van a vírus, új mutánsokkal, ami már a gyerekeket is veszélyezteti. A védőoltás, amit maximum a nagyszülő és a szülő kapott meg eddig (de közülük sem mindenki, és a testvérek sem) nem véd meg 100%-osan, a mutánsoktól pedig kétlem, hogy ismerjük, mennyire. Ez így egy nagyon kockázatos dolog. Számomra erősen megkérdőjelezi minden eddigi intézkedés értelmét, és teljes vakrepülésnek látom. Nem szívesen kockáztatom ezzel a családtagjaim életét” – írta egy másik szülő, akinek a hozzászólásával többen is egyetértettek.

„Sem a gyerekek, sem a mi helyzetünk nem változott március 8. óta. Nem vagyunk beoltva, és a gyerekek sem védettek. A számok sem jobbak, sőt... A pedagógusok oltásának elrendelésével is elkéstek, ők sem védettek még” – vélekedett egy édesanya a jövő heti nyitásról.

Akik engedik a gyereküket, ők sem jó szívvel

Nem értek egyet a nyitással, de ha menni kell, akkor természetesen elengedem

– írta egy másik szülő. Nem ő volt az egyetlen hozzászóló, aki nem szívesen engedi a gyerekeit iskolába, de ha nyitnak az intézmények, akkor - úgy érzi - kénytelen lesz.

„Én vissza fogom engedni a fiamat, mert se anyagi, se szellemi kapacitásom nincs már az online oktatáshoz. Szerintem neki is nagyon fontos lenne a sulis közösség az életében, mind a tanulás, mind a játék terén” – mondta az Eduline-nak egy elsős diák édesanyja, aki ugyanakkor azt is hozzátette: ha anyagilag megengedhetné magának, ebben a tanévben már biztosan otthon tartaná a gyermekét. „Aki nem akarja, ne vigye, de tartsuk tiszteletben azokat a szülőket, akiknek nincs más választásuk” – fűzte hozzá az újranyitás elhalasztását szorgalmazó petíciókkal kapcsolatban.

Rengeteg hasonló kommentet kaptunk: a szülők többsége egyetért abban, hogy nem kellene kötelezővé tenni a bejárást. Így aki meg tudja oldani, otthon tarthatná a gyermekét, a többiek viszont mehetnének iskolába. Ezt azok a szülők is támogatnák, akiknek alsós és felsős, esetleg középiskolás gyermeke is van. "Alsós és felsős gyerekkel egy családban mennyivel vagyok előrébb?!" - írta egy szülő. Mások szerint "olyan sosincs, hogy mindenkinek jó legyen", beletörődnek bármilyen döntésbe.

Hogyan lehet igazolni az alsósok hiányzását?

A személyes oktatás alól csak komoly indokkal – krónikus betegség miatt – lehet felmentést kérni, mondta el korábban a Házi Gyermekorvosok Országos Szövetségének elnöke. A Pedagógusok Szakszervezete szerint viszont ez alapos indokkal minden gyereknél járható út. A PSZ alelnöke azt nyilatkozta, a kérvényt a szülőknek az iskolába kell benyújtaniuk, az intézményeknek pedig nincs mérlegelési joguk ebben az esetben. Totyik Tamás szerint egyetlen dologra kell ügyelni: elegendő jegye legyen a gyerekeknek, hogy év végén le lehessen őket zárni.

Jogszabály szerint ugyanis az a tanuló, aki eléri a 250 óra hiányzást – és ebbe az igazolt is beleszámít – osztályozó vizsgát kénytelen tenni, ha a teljesítménye nem értékelhető érdemjegyekkel. Viszont az iskola meg tudja teremteni annak lehetőségét, hogy távoktatás esetén is meg legyen a megfelelő számú osztályzat, így elkerülhető az osztályozó vizsga.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) úgy véli, egy együttműködő iskola esetén van lehetőség arra is, hogy a gyerekek otthonról tanuljanak, ne járjanak be, ha a szülő kockázatosnak érzi ezt a járványhelyzet miatt. Erre utalt egyébként maga Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár is, aki azt mondta: „(…) ha egy szülő úgy dönt, hogy a járványügyi helyzetre hivatkozva ő a gyerekét aztán nem viszi be az iskolába, akkor egyébként ez igazolt hiányzásnak tekinthető”.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.