Idén duplájára nőtt az Apáczai ösztöndíjprogram keretösszege. A hátrányos helyzetű diákoknak szóló program célja, hogy javítsa a tanulók továbbtanulási és munkaerőpiaci esélyeit.
Az Apáczai ösztöndíjprogram a 2026/2027-es tanévben is folytatódik, közel kétszeres keretösszeggel – derült ki a szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményből.
A szakképzésben tanuló, tehetséges, de hátrányos helyzetű diákokat célzó program az idei évben 6,865 milliárd forintról 12,265 milliárd forintra emelkedett, és európai uniós támogatás keretében valósul meg. A tanulók országszerte pályázhatnak, és tanulmányi eredményüktől függően havonta 16.000 és 42.000 forint közötti ösztöndíjban és mentori támogatásban részesülhetnek.
A közlemény emlékeztet, évente eddig átlagosan 4700 tanuló kapott támogatást, az egy tanulóra jutó ösztöndíj átlagos évi összege 245.000 forint volt. A tanulók 90 százaléka az ország négy leghátrányosabb helyzetű régiójában tanul, amely hozzájárult a területi és társadalmi hátrányok mérséklésében is.
„Az ösztöndíj mellett a program kulcsfontosságú eleme a mentorálás. A mentorok rendszeres személyes támogatással segítik a tanulók iskolai előrehaladását, motivációjuk fenntartását, valamint a tanulmányaik során felmerülő nehézségek leküzdését. A közel 80 százalékos emelés lehetővé teszi, hogy a program a következő időszakban még több rászoruló tanuló számára biztosítson ösztöndíjat és mentori támogatást” – fogalmazott Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár.
Az ösztöndíjra szakképző iskolákban és technikumokban, a 9–14. évfolyamon tanuló diákok pályázhatnak legalább 3,50-es tanulmányi átlaggal. A pályázatokat 2026. szeptember 1. és szeptember 22. között lehet benyújtani a KRÉTA felületén. Arról, hogy pontosan milyen szociális és tanulmányi feltételeknek kell megfelelni az ösztöndíjhoz, a pályázati felhívásban olvashatsz bővebben!
A menetrend nem módosult a június végén társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezethez képest, így már biztos, hogy a szakképzésben tanulóknak két nappal rövidebb lesz a tanév, mint a köznevelés diákjainak.
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
