Együttműködő iskolák kellenek ahhoz, hogy a szülőknek ne kelljen kötelezően iskolába adni a gyereküket

Ha mindenképp nyitnak az általános iskolák április 19-én, vajon van-e mozgásterük az iskoláknak a járvány miatt kikért gyerekek hiányzásának igazolásában?

  • Csik Veronika

Ha a kormány ragaszkodik az április 19-i nyitáshoz, akkor ez alól helyben lehet és kell szükség szerint felmentést keresni - írja a hvg.hu. Erre utalt egyébként maga Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár is, aki azt mondta: „(…) ha egy szülő úgy dönt, hogy a járványügyi helyzetre hivatkozva ő a gyerekét aztán nem viszi be az iskolába, akkor egyébként ez igazolt hiányzásnak tekinthető”.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is úgy véli, egy együttműködő iskola esetén van lehetőség arra, hogy a gyerekek otthonról tanuljanak és ne járjanak be, ha a szülő kockázatosnak érzi ezt a járványhelyzet miatt. Az iskolás gyerekek távolmaradáshoz alapból a vírushelyzetben is ugyanúgy orvosi igazolást követelnek meg, mint máskor – az egyetlen kivétel ez alól az, ha a gyerek karanténba kerül, mert akkor a hiányzást automatikusan igazoltnak kell tekinteni erre az időszakra.

„De az iskolának magának is van lehetősége arra, hogy a hiányzásokat igazoltnak tekintse – ugyanúgy, mint amikor pl. elmegy egy család egy hétre síelni és kikéri a tanulót. Ehhez lehetséges, hogy módosítani kell az iskola házirendjén, de ezt az iskola saját hatáskörben megteheti, nem kell hozzá más szerv, vagy akár a fenntartó jóváhagyása” – idézi Horváth Pétert az oldal, hozzáteszik, az elmondottakat a TASZ tanulmánya is alátámasztja.

250 óra, nem több

Van ennek azonban egy elvi korlátja, ugyanis a jogszabály szerint az a tanuló, aki elér 250 óra hiányzást – és ebbe az igazolt is beleszámít – osztályozó vizsgát kénytelen tenni, ha a teljesítménye nem értékelhető érdemjegyekkel. Viszont egy együttműködő iskola meg tudja teremteni annak lehetőségét - írja a hvg.hu -, hogy távoktatás esetén is meg legyen a megfelelő számú osztályzat (sőt, tavaly muszáj volt így értékelniük az iskoláknak), így elkerülhető az osztályozó vizsga.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.