Nehéz, fárasztó, szokatlan és megosztó – többek között ezekkel a szavakkal lehet leírni legjobban a 2020 márciusa és decembere között két felvonásban vetített távoktatást. Bár a tervek szerint január 11-én mindenki visszatérhet az iskolákba, és indulhat a személyes oktatás, az biztos, hogy az elmúlt lassan egy év maradandó nyomot hagy mindenkiben. Összeszedtük a legemlékezetesebb eseményeket, véleményeket és tanulságokat.
A ma már fogalommá vált március 16-án hétfőn kezdődött minden. Innentől kezdve a diákok általános- ás középiskolákban, valamint a hallgatók az egyetemeken online tanultak, otthonról, hiszen a kollégiumok bezártak. Az érettségi káosza mellett így a diákoknak és a tanároknak sok olyan problémával kellet megküzdenie, amivel még sosem találkoztak. Nem voltak megfelelő felületetek az oktatáshoz, a rendszerek döcögősen indultak el. Persze központi tanácsokból nem volt hiány, akadtak olyan részei az iskolai életnek, amik szabályok híján kaotikusak maradtak.
Például felvehető-e egy otthoni tesiórsa, kérheti-e a tanár, hogy a rögzített tornagyakorlatot a diákok el is küldjék neki? Milyen jogokba ütközhet egy olyan óra megtartása online formában, ami fizikai jelenlét nélkül kicsit elképzelhetetlen volt eddig. Többek között ez a káosz vezetett olyan kreatív hősök megjelenéséhez, mint Vezsenyi László, a „vasalódeszkás tanár”, akinek története bejárta a sajtót a tavaszi időszakban, és akinek kálváriája még az ARC-kiállítás művészeit is megihlette, sőt évzárón is feltűnt az azóta emblematikussá vált vasalódeszka.
A diákok és a tanárok is sokat küzdöttek azért, hogy a tavaszi félév ne a kukában landoljon. Voltak jó példák is arra, hogyan kell megszervezni egy digitális átállást, és voltak akik, egyáltalán nem tudták elképzelni ennek hatásosságát.
Az értettségiket végül a vírushelyzet ellenére is megtartották, de ez egy egészen más történet. A ballagások sajnos elmaradtak, így azok a végzősök, akik márciusban még úgy köszöntek el az osztálytársaiktól és tanáraiktól, hogy hamarosan úgy is találkozunk, sajnos nem tudták igazán lezárni a középiskolai vagy általános iskolai éveiket. Az online tanévzáró műfaja azonban sokszor szült vicces helyzeteket. Hasonlóan kiesetek a diplomaosztók is, amiket szintén online tartottak meg a legtöbb egyetemen.
Nem mindenkinek tett jót a tavaszi időszak, különösen az alsó tagozatban, főleg 1-2. osztályokban nagyon nagy lemaradásokat okozott a karanténoktatás – erről Prievara Tibor tanár, digitálisoktatás-szakértő beszélt nemrég. Folyamatosan jelennek meg az újabbnál újabb tanulmányok, kutatások is arról, milyen hatásai lehetnek ennek az időszaknak, és sajnos nem bizakodóak ezek a jelentések.
A nyári szünet alatt minden iskola igyekezett felkészülni arra, hogy lehet, hogy az új tanév is otthon indul majd, szerencsére szeptember 1-jén igazából is megnyíltak az iskolakapuk és a diákok egészen november 11-ig minden iskolában – hellyel-közzel – személyesen tanulhattak. November közepén azonban megszületett a döntés, hogy a középiskolásoknak (akkor még nem tudtuk, hogy egészen év végéig) otthonról folytatódik az oktatás. A folyamatos megbetegedések és rendkívüli szünetek hatására a kormány központi teszteléssorozatot rendelet el az iskolákban, aminek eredményeit az év végén értékelték, és úgy döntöttek 2021 elején (január 2-3 között) ismét teszetelnek az iskolákban.
Az oktatási szakszervezetek egész évben különböző kérésekkel fordultak a kormányhoz, több-kevesebb sikerrel. Először a központi ingyenes teszteléseket szerették volna, majd az iskolában megbetegedett tanárok 100 százalékos táppénzéért indítottak harcot. Egy ideig az is benne volt a félévben, hogy előbb indul a téli szünet és tovább tart majd a tanév a nyár elején – ezt azonban, mint látszik, elvetette az oktatási kormányzat.
A tervek szerint a 2021-es év első hete még távoktatásban zajlik majd azoknak, akik az évet is így zárták (a középiskolások), és január 11-én, az év második tanítási hetében – ha minden jól megy – visszaállhatnak majd a személyes tanrendre. Reméljük a legjobbakat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
