Nehéz, fárasztó, szokatlan és megosztó – többek között ezekkel a szavakkal lehet leírni legjobban a 2020 márciusa és decembere között két felvonásban vetített távoktatást. Bár a tervek szerint január 11-én mindenki visszatérhet az iskolákba, és indulhat a személyes oktatás, az biztos, hogy az elmúlt lassan egy év maradandó nyomot hagy mindenkiben. Összeszedtük a legemlékezetesebb eseményeket, véleményeket és tanulságokat.
A ma már fogalommá vált március 16-án hétfőn kezdődött minden. Innentől kezdve a diákok általános- ás középiskolákban, valamint a hallgatók az egyetemeken online tanultak, otthonról, hiszen a kollégiumok bezártak. Az érettségi káosza mellett így a diákoknak és a tanároknak sok olyan problémával kellet megküzdenie, amivel még sosem találkoztak. Nem voltak megfelelő felületetek az oktatáshoz, a rendszerek döcögősen indultak el. Persze központi tanácsokból nem volt hiány, akadtak olyan részei az iskolai életnek, amik szabályok híján kaotikusak maradtak.
Például felvehető-e egy otthoni tesiórsa, kérheti-e a tanár, hogy a rögzített tornagyakorlatot a diákok el is küldjék neki? Milyen jogokba ütközhet egy olyan óra megtartása online formában, ami fizikai jelenlét nélkül kicsit elképzelhetetlen volt eddig. Többek között ez a káosz vezetett olyan kreatív hősök megjelenéséhez, mint Vezsenyi László, a „vasalódeszkás tanár”, akinek története bejárta a sajtót a tavaszi időszakban, és akinek kálváriája még az ARC-kiállítás művészeit is megihlette, sőt évzárón is feltűnt az azóta emblematikussá vált vasalódeszka.
A diákok és a tanárok is sokat küzdöttek azért, hogy a tavaszi félév ne a kukában landoljon. Voltak jó példák is arra, hogyan kell megszervezni egy digitális átállást, és voltak akik, egyáltalán nem tudták elképzelni ennek hatásosságát.
Az értettségiket végül a vírushelyzet ellenére is megtartották, de ez egy egészen más történet. A ballagások sajnos elmaradtak, így azok a végzősök, akik márciusban még úgy köszöntek el az osztálytársaiktól és tanáraiktól, hogy hamarosan úgy is találkozunk, sajnos nem tudták igazán lezárni a középiskolai vagy általános iskolai éveiket. Az online tanévzáró műfaja azonban sokszor szült vicces helyzeteket. Hasonlóan kiesetek a diplomaosztók is, amiket szintén online tartottak meg a legtöbb egyetemen.
Nem mindenkinek tett jót a tavaszi időszak, különösen az alsó tagozatban, főleg 1-2. osztályokban nagyon nagy lemaradásokat okozott a karanténoktatás – erről Prievara Tibor tanár, digitálisoktatás-szakértő beszélt nemrég. Folyamatosan jelennek meg az újabbnál újabb tanulmányok, kutatások is arról, milyen hatásai lehetnek ennek az időszaknak, és sajnos nem bizakodóak ezek a jelentések.
A nyári szünet alatt minden iskola igyekezett felkészülni arra, hogy lehet, hogy az új tanév is otthon indul majd, szerencsére szeptember 1-jén igazából is megnyíltak az iskolakapuk és a diákok egészen november 11-ig minden iskolában – hellyel-közzel – személyesen tanulhattak. November közepén azonban megszületett a döntés, hogy a középiskolásoknak (akkor még nem tudtuk, hogy egészen év végéig) otthonról folytatódik az oktatás. A folyamatos megbetegedések és rendkívüli szünetek hatására a kormány központi teszteléssorozatot rendelet el az iskolákban, aminek eredményeit az év végén értékelték, és úgy döntöttek 2021 elején (január 2-3 között) ismét teszetelnek az iskolákban.
Az oktatási szakszervezetek egész évben különböző kérésekkel fordultak a kormányhoz, több-kevesebb sikerrel. Először a központi ingyenes teszteléseket szerették volna, majd az iskolában megbetegedett tanárok 100 százalékos táppénzéért indítottak harcot. Egy ideig az is benne volt a félévben, hogy előbb indul a téli szünet és tovább tart majd a tanév a nyár elején – ezt azonban, mint látszik, elvetette az oktatási kormányzat.
A tervek szerint a 2021-es év első hete még távoktatásban zajlik majd azoknak, akik az évet is így zárták (a középiskolások), és január 11-én, az év második tanítási hetében – ha minden jól megy – visszaállhatnak majd a személyes tanrendre. Reméljük a legjobbakat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
