Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Prievara Tibor az oldalnak elmondta, kevés esélye volt annak, hogy nem lesz második hulláma a járványnak, így azt is lehetett látni, hogy lesz újra digitális munkarend. Azonban sok helyen mégsem készültek fel az iskolák, és az oktatási környezet sem lett felhasználóbarátabb. Szerinte fejlesztés terén a kormányzat a KRÉTA új funkcióival létrehozta a „Google Classroom light”-ot, amivel belőtte a digitális pedagógia legalját.
Márciusban mi történt? A diákok megkapták a feladatokat, majd among-usoztak a tanulás helyett, és amikor kellett, lemásolták egymásról a megoldásokat. Mi történik most? Ülnek a diákok a bekapcsolt kamera előtt, rövid idő alatt rájönnek, hogyan kell a telefonjukat a megfelelő szögben használni úgy, hogy az feltűnésmentes legyen, és among-usoznak
- mondta a jelenlegi helyzetről.
Sok helyen a diákok elkezdtek ellenállni a digitális oktatási formának - tette hozzá. "Ha formalizáljuk a rendszert és a formalizáljuk a számonkérést, is, akkor az lesz, hogy ott fognak ülni a gyerekek a Zoom-órákon a gép előtt 5x45 percen keresztül, katatón állapotban, leolvadt aggyal, zoombiként" - hangsúlyozta a hvg.hu-nak.
De milyen lenne a használható és működőképes távoktatás? Milyen az ideális számonkérés? Ezen felül hogyan lehet mindez a tanároknak is egy élhető állapot? Prievara Tiborral készült teljes interjút itt olvashatjátok el.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
