Kérhet-e a tesitanár videót a diákoktól a jobb jegyért? Baltay Leventével, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédjével beszélgettünk a kérdésről.
Múlt héten kérdeztük meg a véleményeteket arról, szerintetek kérhet-e videót a diákoktól a testneveléstanár. A kérdést egy középiskolás diák tette fel nekünk, ugyanis tesitanáruk úgy kéri számon tőlük az órai gyakorlatokat, hogy azt zenére vegyék fel és videóban küldjék el neki. Az említett esetet bonyolítja, hogy azok, akik a feladatot nem teljesítik, rosszabb jegyet kapnak, a videó nélküli felállás pedig csak a kettesre elég.
A kérdésre hozzánk is sok komment érkezett, többen természetesnek vették ezt a számonkérést, de olyanok is voltak, akik nem értettek egyet a módszerrel. Olyan szülő is volt, aki azért ellenezte a videós megoldást, mert nem tudta elképzelni, hogy a gyereke ezt megfelelően tudja teljesíteni egy panellakás kis szobájában - egyszerűen fizikai képtelenségnek tartotta.
Baltay Levente, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédje az Eduline-nak elmondta, szerinte a fenti módszer nem a legjobb választás a számonkérésre. Fontos lenne, hogy a diákok mondhassak nemet erre a feladatra úgy, hogy közben ne érje őket semmilyen hátrány - mondta az ügyvéd, hozzátéve: hiszen, ha kettesnél jobb jegy csak a videó elküldésével szerezhető, minden diák, aki ezt nem teszi meg vagy nem tudja megtenni, hátrányba kerül.
A hozzánk forduló diákban tehát nem véletlenül merült fel a kérdés, hogy vajon nem szabály- vagy jogsértő ezt kötelezővé tenni. Baltay Levente elmondta, a tanárok egyáltalán nem hozhatnák ilyen helyzetbe a diákokat, és biztosítaniuk kellene más módszert a számonkérésre, amellyel ugyanolyan eséllyel indulnának a jobb jegyért, mint az eredeti feladattal.
Több sebből vérzik a történet - hangsúlyozta az ügyvéd, aki szerint ebben a helyzetben, ha a diák úgy dönt, hogy nem küld videót a testnevelés gyakorlatról, akkor őt hátrány éri, ugyanis rosszabb jegyet kap. Ha pedig úgy dönt, hogy mégis küld videófelvételt, valójában azt sem teljesen önként teszi, ugyanis, ha egy apró nyomás is van a kérés mögött – vagy egyenesen kötelező -, az már nem nevezhető önkéntes döntésnek - jegyezte meg.
Azóta több olvasói levél is érkezett hozzánk hasonló esetről: „lányom 10. osztályos, tőlük is hasonló videófelvételt kérnek a végrehajtott testnevelés feladatokról. Emellett 3 oldalas fogalmazást az olimpiai ötkarika színeiről” - írta egy szülő. Majd egy másik levélből az is kiderült: a tesitanár osztályozó vizsgával is fenyegetőzik.
Akkor van megoldás a helyzetre? Baltay Levente azt tanácsolja, egyszerűen nemet kell mondaniuk a feladatra azoknak a diákoknak - akár a szülői közreműködéssel -, akik úgy érzik, ez a feladat kellemetlen számukra. A tanárnak pedig be kell látnia, ez nem a legjobb módszer és helyette mást kell kitalálnia.
Online vizsga?
Azt mindenképp le kell szögezni, a digitális távoktatás főként a rendszer újdonsága miatt még nincs törvényi szinten szabályozva. Ezért bizonyos kereteket fontos lenne megszabni, főleg a diákok, tanárok jogait szem előtt tartva. Az online osztályozó vizsgával kapcsolatban például már megszólalt az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Kiderült, hogy a jelenlegi helyzetben tantermen kívül is meg lehet ezeket a vizsgákat tartani. „Ez azt jelenti, hogy a helyben preferált módon a személyes megjelenést nem feltétlenül igénylő számonkérési és értékelési forma (pl. videókonferencia, de akár projektmunka, írásos beszámoló) alkalmazása javasolt” – írják állásfoglalásukban.
Vannak diákok, akik inkább járnának nyáron tovább iskolába, minthogy ez így menjen tovább
Mit tapasztal egy-egy tanár és szülő, hogyan működik az új, távoktatási rendszer az ő szemszögükből? Újabb olvasói véleményekről számolunk be, amelyekből mindez kiderül.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
