Az új távoktatási rendszer miatt sorra merülnek fel kérdések a diákokban és a tanárokban. Kiépített keret híján még szabályozás sem igen van az ezzel kapcsolatban felmerült problémákra.
Eduline
Azt ma már az előírt tananyagmennyiség kapcsán megírtuk, hogy a digitális távoktatás törvényi szinten valójában nem igazán van szabályozva. Most azonban egy, az Eduline-hoz érkezett olvasói levél újabb kérdéseket vet fel, amelyre úgy tűnik, egyelőre nincsen oktatási szintű szabályozás.
A digitális oktatás miatt a Google Classroom-ot használjuk. Testneveléstanárunk most összeállított testnevelési gyakorlatokat kér számon tőlünk zenére végrehajtva, amiről videófelvételt kell elküldeni neki a privát fiókjára. Ha nem teljesítjük, akkor rosszabb jegyet oszt ki nekünk.
- írta középiskolás diáklány, akit az érdekel, jogos lehet-e egy ilyen kérés, nem szabály- és személyi jogsértő-e? Ti mit gondoltok róla?
Megpróbáltunk utánajárni, létezik-e e bármilyen szabályozás a fenti helyzetre, de egyelőre nem találtunk egyértelmű állásfoglalást. Jogászokat is megkerestünk, amennyiben válaszolnak, cikkünket frissítjük.
Veletek is előfordult már hasonló mióta távoktatásban tanultok? Ha igen, és kérdéseitek vannak, írjátok meg nekünk az [email protected].
A digitális munkarend hatással lehet a pedagógusok állására is, hiszen vannak, akik megbízási szerződéssel dolgoznak.
Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
