A digitális munkarend hatással lehet a pedagógusok állására is, hiszen vannak, akik megbízási szerződéssel dolgoznak.
Több tucat megkeresés érkezett az elmúlt napokban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) arról, hogy a tankerületi központok azonnali hatállyal elküldik a megbízási szerződéssel foglalkoztatott tanárokat – írja a Népszava.
Erről Nagy Erzsébet, a PDSZ pécsi ügyvivője számolt be a lapnak. Bár a megbízási szerződéssel rendelkező tanárok között vannak szakos oktatók is, például testnevelőtanárok, a megkeresések egy jelentős része olyan pedagógusokról érkezett, akiket délután, a napközis ellátásban foglalkoztattak az iskolák. A digitális távoktatási munkarendben az ő munkájukra jelenleg nincs szükség.
A PDSZ felhívta az érintettek figyelmét: ha a megbízási szerződésben van felmondási idő, azt minden tankerületnek be kell tartania. Ha elküldik a munkavállalót, ki kell fizetni a felmondási időre járó megbízási díjat, sőt az érintett kártérítést is követelhet. Ha a szerződésben nincs szó felmondási időről, arról külön kell megállapodni a munkáltatóval. A törvény szerint, ha a megbízási szerződésben vállalt munkavégzés nem a munkavállalónak felróható ok miatt maradt el, akkor jár a megbízási díj.
Az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ a lap megkeresésére közölte: a tankerületi központok önállóan dönthetik el, szükséges-e a feladatellátáshoz a megbízással foglalkoztatott tanárok szerződésének fenntartása vagy sem. Hangsúlyozták viszont azt: a KK-nak az a célja, hogy senki ne maradjon jövedelem nélkül ebben a nehéz időszakban. Épp ezért, írták, elkezdték a megbízási szerződéssel foglalkoztatott pedagógusok felmérését, ha ezzel végeznek, iránymutatást adnak a tankerületeknek.
Jogászok szerint: elég lenne csak jövőre pótolni a tananyagot
A jelenlegi tantermen kívüli oktatás törvényi szinten nincs szabályozva, a vonatkozó kormányrendelet nem tér ki minden részletre. Mi történik, ha nem sikerül átadni az előírt tananyagot?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
