A jelenlegi tantermen kívüli oktatás törvényi szinten nincs szabályozva, a vonatkozó kormányrendelet nem tér ki minden részletre. Mi történik, ha nem sikerül átadni az előírt tananyagot?
Bár a járványügyi vészhelyzet miatt elrendelt iskolai digitális munkarendnek számos pozitív hatása lehet a hazai oktatásra, a jogi keretek egyelőre még nem tisztázottak – írja a Népszava.
A kormányrendeletben nem esik szó arról, hogy mi történik, ha a tanév végéig egy-egy iskolában a távoktatással sem sikerül átadni az előírt tananyagmennyiséget.
A Pedagógusok Szakszervezetének munkajogásza, Selmeciné Csordás Mária felhívta a figyelmet, a vészhelyzetre tekintettel semmilyen akadálya nem lett volna a rendkívüli tanítási szünet elrendelésének, sőt az a jelenleginél tisztább helyzetet teremtett volna. A köznevelési törvényben a járványhelyzet is szerepel azon okok között, melyek alapján rendkívüli tanítási szünet rendelhető el.
A tanév rendjéről szóló rendeletben az áll, hogy a tanítási napok száma száznyolcvan nap, de ha egy rendkívüli tanítási szünet miatt több tanítási nap kiesik, és ezeket a vészhelyzet elhárulása után a tanév végéig sem sikerül pótolni az sem akadálya a tanév lezárásának, a tanulók minősítésének, magasabb évfolyamba lépésének, az iskola ugyanis a következő tanévben is pótolhatja az elmaradt tananyagot.
Selmeciné Csordás Mária szerint a digitális munkarendről szóló kormányrendeletben mindenképp ki kellet volna térni legalább arra, hogy az új munkarendben átadásra nem kerülő tananyag pótlása tekintetében a köznevelési törvényben, illetve a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározottak szerint kell eljárni.
Nyitrai Károly, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének jogásza is egyetért azzal, hogy a digitális távoktatás törvényi szinten nincs szabályozva, ennek ellenére úgy véli, a tankerületek, szakképzési centrumok szükség esetén később, amikor visszaáll a normál munkarend, dönthetnek úgy, hogy ott, ahol szükséges, például szombati tanítást rendelnek el.
Szűcs Tamás: "most vizsgázik az egész tanári társadalom és egyelőre jól"
A feltételek nem mindenhol adottak a digitális oktatáshoz, a tanárok viszont most több téren is vizsgáznak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
