Kötelező maszkviselés: szabályok és előírások külföldi iskolákból

A kötelező maszkviselés az iskolákban, oktatási intézményekben több helyen is vitát váltott ki - sokan ellenzik, vannak azonban olyanok, akik az egyetlen megoldásnak látják. Megnéztük, hogy külföldön hogyan oldották meg a sulis védekezést.

  • Eduline

 A járványhelyzetben bevezetett intézkedések ellen tüntettek vasárnap a németországi Düsseldorfban.

MTI/EPA/Friedemann Vogel

A maszkviselés az oktatásban kínzás.

- ez a felirat szerepelt az egyik táblán.

Magyarországon az oktatási intézményeknek kiküldött járványügyi intézkedési terv szerint, a tanítási órákon, foglalkozásokon a maszk viselése lehetséges, de nem kötelező. Amennyiben a védőtávolság nem tartható be a közösségi tereken, úgy az általános iskola felső tagozatában és a középiskolákban az ott tartózkodás idején

javasolt a szájat és orrot eltakaró maszk viselése.

Nálunk egyébként a mai naptól szigorítottak a maszk viselésének szabályán. Hétfőtől kötelező a megfelelő maszkviselés már nem csak a tömegközlekedési eszközökön és az üzletekben, hanem a bevásárlóközpontok, mozik, színházak, múzeumok, könyvtárak közönség által látogatott területén, valamint egészségügyi és szociális intézményekben, közszolgálati és postai ügyfélszolgálatokon is. A maszknak el kell fednie a szájat és az orrot is és már nem elég például sállal vagy kendővel eltakarni a szájat. 

Romániában maszkot viselnek a diákok az iskolában, azonban csökkentették a tanórák időtartamát, hogy minél kevesebbet kelljen maszkot viselniük a tanulóknak.

Franciaországban átlátszó maszkokkal teszik hatékonyabbá az oktatást. Az óvodai és az alsóbb osztályokban tanító pedagógusok, valamint azok, akik nagyothallókat tanítanak, olyan átlátszó maszkot kaptak, amelyen keresztül a tanulók tudnak szájról olvasni és követni a velük foglalkozó felnőttek mimikáját.

Olaszországban is szigorú szabályokkal nyitottak az iskolák, a nagyobbaknak egész nap kötelező a maszkviselet az iskolán belül is. A tanároknak speciális, átlátszó maszkokat gyártottak, amelyekben látszik a szájuk és jobban hallani a hangjukat.

A spanyol iskolákban hatéves kortól kötelező a maszkviselet. Ukrajnában szeptembertől csak a vörös besorolású településeken nem kezdődhetett meg a tanítás az iskolákban. A zöld és a sárga zónába sorolt helyeken a tanárok taníthatnak szájmaszk viselése nélkül, a szükséges távolságtartás betartása vagy arcvédőpajzs használata mellett.

A WHO szerint 12 éves kortól mindenkinek maszkot kellene hordania, viszont az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete a Parents International nemzetközi szülői szervezet tagjaként csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, melyben úgy vélekednek, hogy az iskolákban nincs lehetőség a maszkok higiénikus használatának biztosítására és a gyerekek között több veszélyt rejt a maszk viselése, mint amekkora a veszélye annak, hogy elkapják a fertőzést. „Ezért az iskolákban semmiképpen nem szabad előírni a maszkhasználatot.”

Egy óbudai óvodában is megjelent a koronavírus

Pozitív lett egy óbudai intézmény egyik óvodásának a koronavírustesztje, a szükséges intézkedéseket megkezdték.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.