Kötelező maszkviselés: szabályok és előírások külföldi iskolákból

A kötelező maszkviselés az iskolákban, oktatási intézményekben több helyen is vitát váltott ki - sokan ellenzik, vannak azonban olyanok, akik az egyetlen megoldásnak látják. Megnéztük, hogy külföldön hogyan oldották meg a sulis védekezést.

  • Eduline

 A járványhelyzetben bevezetett intézkedések ellen tüntettek vasárnap a németországi Düsseldorfban.

MTI/EPA/Friedemann Vogel

A maszkviselés az oktatásban kínzás.

- ez a felirat szerepelt az egyik táblán.

Magyarországon az oktatási intézményeknek kiküldött járványügyi intézkedési terv szerint, a tanítási órákon, foglalkozásokon a maszk viselése lehetséges, de nem kötelező. Amennyiben a védőtávolság nem tartható be a közösségi tereken, úgy az általános iskola felső tagozatában és a középiskolákban az ott tartózkodás idején

javasolt a szájat és orrot eltakaró maszk viselése.

Nálunk egyébként a mai naptól szigorítottak a maszk viselésének szabályán. Hétfőtől kötelező a megfelelő maszkviselés már nem csak a tömegközlekedési eszközökön és az üzletekben, hanem a bevásárlóközpontok, mozik, színházak, múzeumok, könyvtárak közönség által látogatott területén, valamint egészségügyi és szociális intézményekben, közszolgálati és postai ügyfélszolgálatokon is. A maszknak el kell fednie a szájat és az orrot is és már nem elég például sállal vagy kendővel eltakarni a szájat. 

Romániában maszkot viselnek a diákok az iskolában, azonban csökkentették a tanórák időtartamát, hogy minél kevesebbet kelljen maszkot viselniük a tanulóknak.

Franciaországban átlátszó maszkokkal teszik hatékonyabbá az oktatást. Az óvodai és az alsóbb osztályokban tanító pedagógusok, valamint azok, akik nagyothallókat tanítanak, olyan átlátszó maszkot kaptak, amelyen keresztül a tanulók tudnak szájról olvasni és követni a velük foglalkozó felnőttek mimikáját.

Olaszországban is szigorú szabályokkal nyitottak az iskolák, a nagyobbaknak egész nap kötelező a maszkviselet az iskolán belül is. A tanároknak speciális, átlátszó maszkokat gyártottak, amelyekben látszik a szájuk és jobban hallani a hangjukat.

A spanyol iskolákban hatéves kortól kötelező a maszkviselet. Ukrajnában szeptembertől csak a vörös besorolású településeken nem kezdődhetett meg a tanítás az iskolákban. A zöld és a sárga zónába sorolt helyeken a tanárok taníthatnak szájmaszk viselése nélkül, a szükséges távolságtartás betartása vagy arcvédőpajzs használata mellett.

A WHO szerint 12 éves kortól mindenkinek maszkot kellene hordania, viszont az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete a Parents International nemzetközi szülői szervezet tagjaként csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, melyben úgy vélekednek, hogy az iskolákban nincs lehetőség a maszkok higiénikus használatának biztosítására és a gyerekek között több veszélyt rejt a maszk viselése, mint amekkora a veszélye annak, hogy elkapják a fertőzést. „Ezért az iskolákban semmiképpen nem szabad előírni a maszkhasználatot.”

Egy óbudai óvodában is megjelent a koronavírus

Pozitív lett egy óbudai intézmény egyik óvodásának a koronavírustesztje, a szükséges intézkedéseket megkezdték.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.