Kötelező maszkviselés: szabályok és előírások külföldi iskolákból

A kötelező maszkviselés az iskolákban, oktatási intézményekben több helyen is vitát váltott ki - sokan ellenzik, vannak azonban olyanok, akik az egyetlen megoldásnak látják. Megnéztük, hogy külföldön hogyan oldották meg a sulis védekezést.

  • Eduline

 A járványhelyzetben bevezetett intézkedések ellen tüntettek vasárnap a németországi Düsseldorfban.

MTI/EPA/Friedemann Vogel

A maszkviselés az oktatásban kínzás.

- ez a felirat szerepelt az egyik táblán.

Magyarországon az oktatási intézményeknek kiküldött járványügyi intézkedési terv szerint, a tanítási órákon, foglalkozásokon a maszk viselése lehetséges, de nem kötelező. Amennyiben a védőtávolság nem tartható be a közösségi tereken, úgy az általános iskola felső tagozatában és a középiskolákban az ott tartózkodás idején

javasolt a szájat és orrot eltakaró maszk viselése.

Nálunk egyébként a mai naptól szigorítottak a maszk viselésének szabályán. Hétfőtől kötelező a megfelelő maszkviselés már nem csak a tömegközlekedési eszközökön és az üzletekben, hanem a bevásárlóközpontok, mozik, színházak, múzeumok, könyvtárak közönség által látogatott területén, valamint egészségügyi és szociális intézményekben, közszolgálati és postai ügyfélszolgálatokon is. A maszknak el kell fednie a szájat és az orrot is és már nem elég például sállal vagy kendővel eltakarni a szájat. 

Romániában maszkot viselnek a diákok az iskolában, azonban csökkentették a tanórák időtartamát, hogy minél kevesebbet kelljen maszkot viselniük a tanulóknak.

Franciaországban átlátszó maszkokkal teszik hatékonyabbá az oktatást. Az óvodai és az alsóbb osztályokban tanító pedagógusok, valamint azok, akik nagyothallókat tanítanak, olyan átlátszó maszkot kaptak, amelyen keresztül a tanulók tudnak szájról olvasni és követni a velük foglalkozó felnőttek mimikáját.

Olaszországban is szigorú szabályokkal nyitottak az iskolák, a nagyobbaknak egész nap kötelező a maszkviselet az iskolán belül is. A tanároknak speciális, átlátszó maszkokat gyártottak, amelyekben látszik a szájuk és jobban hallani a hangjukat.

A spanyol iskolákban hatéves kortól kötelező a maszkviselet. Ukrajnában szeptembertől csak a vörös besorolású településeken nem kezdődhetett meg a tanítás az iskolákban. A zöld és a sárga zónába sorolt helyeken a tanárok taníthatnak szájmaszk viselése nélkül, a szükséges távolságtartás betartása vagy arcvédőpajzs használata mellett.

A WHO szerint 12 éves kortól mindenkinek maszkot kellene hordania, viszont az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete a Parents International nemzetközi szülői szervezet tagjaként csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, melyben úgy vélekednek, hogy az iskolákban nincs lehetőség a maszkok higiénikus használatának biztosítására és a gyerekek között több veszélyt rejt a maszk viselése, mint amekkora a veszélye annak, hogy elkapják a fertőzést. „Ezért az iskolákban semmiképpen nem szabad előírni a maszkhasználatot.”

Egy óbudai óvodában is megjelent a koronavírus

Pozitív lett egy óbudai intézmény egyik óvodásának a koronavírustesztje, a szükséges intézkedéseket megkezdték.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.