Átlátszó maszkokkal teszik hatékonyabbá az oktatást Franciaországban

Az óvodai és az alsóbb osztályokban tanító franciaországi pedagógusok, valamint azok, akik nagyothallókat tanítanak, olyan átlátszó maszkot kapnak, amelyen keresztül a tanulók tudnak szájról olvasni és követni a velük foglalkozó felnőttek mimikáját.

  • Eduline/MTI

"Több mint 100 ezer maszkot gyártatunk le a hónap végéig. Ezeket az átlátszó és mosható maszkokat az ősz folyamán nagy mennyiségben szétosztjuk" - mondta Sophie Cluzel, a fogyatékos emberekért felelős államtitkár a Le Journal du Dimanche című vasárnap megjelenő hetilapnak adott interjúban. Minden óvodással, kisiskolással és nagyothalló tanulóval foglalkozó tanár kap belőle.

Franciaországban a szeptemberi iskolakezdés óta 11 éves kor felett minden oktatási intézményben kötelező a maszkiviselés - a tanároknak és a diákoknak egyaránt -, ami nemcsak a nagyothallók számára okoz nehézséget, hanem az írni- és olvasni tanuló kisebbeknek is.

Az eredetileg süketek és nagyothallók számára tervezett maszkok felső és alsó része textilből van az orr és az áll eltakarására, a középső része a száj előtt pedig átlátszó műanyagból, aminek köszönhetően a maszkot viselő ember arckifejezése látható, ellentétben az eldobható sebészeti vagy a mosható textilmaszkokkal. A nagyothallókat tanítókon kívül a logopédusok, valamint az idős emberekkel vagy autistákkal foglalkozók közül is egyre többen viselik. Egy ilyen maszk ára duplája a mosható maszkok árának - 10 euróba kerül.

De nem Franciaország az első, ahol megjelentek az átlátszó maszkok az iskolákban. Korábban már írtunk róla, hogy Olaszországban is ilyen speciális maszkokat gyártottak a tanároknak, hogy látszódjon a szájuk és jobban lehessen hallani a hangjukat.

Külföldön is fokozatosan újraindul az élet az óvodákban és az iskolákban

Már Észak-Macedónia és Irán is döntött a tanévkezdésről, Romániában viszont bizonytalanná vált az iskolák megnyitása.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.