Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az óvodai és az alsóbb osztályokban tanító franciaországi pedagógusok, valamint azok, akik nagyothallókat tanítanak, olyan átlátszó maszkot kapnak, amelyen keresztül a tanulók tudnak szájról olvasni és követni a velük foglalkozó felnőttek mimikáját.
"Több mint 100 ezer maszkot gyártatunk le a hónap végéig. Ezeket az átlátszó és mosható maszkokat az ősz folyamán nagy mennyiségben szétosztjuk" - mondta Sophie Cluzel, a fogyatékos emberekért felelős államtitkár a Le Journal du Dimanche című vasárnap megjelenő hetilapnak adott interjúban. Minden óvodással, kisiskolással és nagyothalló tanulóval foglalkozó tanár kap belőle.
Franciaországban a szeptemberi iskolakezdés óta 11 éves kor felett minden oktatási intézményben kötelező a maszkiviselés - a tanároknak és a diákoknak egyaránt -, ami nemcsak a nagyothallók számára okoz nehézséget, hanem az írni- és olvasni tanuló kisebbeknek is.
Az eredetileg süketek és nagyothallók számára tervezett maszkok felső és alsó része textilből van az orr és az áll eltakarására, a középső része a száj előtt pedig átlátszó műanyagból, aminek köszönhetően a maszkot viselő ember arckifejezése látható, ellentétben az eldobható sebészeti vagy a mosható textilmaszkokkal. A nagyothallókat tanítókon kívül a logopédusok, valamint az idős emberekkel vagy autistákkal foglalkozók közül is egyre többen viselik. Egy ilyen maszk ára duplája a mosható maszkok árának - 10 euróba kerül.
De nem Franciaország az első, ahol megjelentek az átlátszó maszkok az iskolákban. Korábban már írtunk róla, hogy Olaszországban is ilyen speciális maszkokat gyártottak a tanároknak, hogy látszódjon a szájuk és jobban lehessen hallani a hangjukat.
Külföldön is fokozatosan újraindul az élet az óvodákban és az iskolákban
Már Észak-Macedónia és Irán is döntött a tanévkezdésről, Romániában viszont bizonytalanná vált az iskolák megnyitása.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.