Az általános iskolákban nem teszik kötelezővé a szájmaszk viselését Olaszországban, azonban a felsőbb évfolyamokba járó diákoknak és a tanároknak azonban viselniük kell.
A szeptember 14-i tanévkezdés előtt ismertetett közös útmutatása szerint az első nyolc osztály tanulói számára, vagyis hat és tizennégy éves kor között nem lesz kötelező a szájmaszk a tantermekben, ha a diákok között biztosítják a legalább egyméteres távolságot.
Az iskola más területein, a folyosóktól kezdve a menzáig, viszont nekik is is szájmaszkban kell lenniük. A felsőbb osztályokban, gimnáziumokban, szakközépiskolákban a tanórákon kötelező lesz a szájmaszk viselése.
A legjobb azonban az, hogy a tanároknak speciális, átlátszó maszkokat gyártottak, amelyekben látszik a szájuk és jobban hallani a hangjukat.
Most akkor kell maszk vagy sem?
Tegnap az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete (ESZME), a Parents International nemzetközi szülői szervezet tagjaként csatlakozik ahhoz a kezdeményezéshez, amely az „új normális” keretek meghatározásánál figyelembe vesz több szempontot is.
Az a véleményük, hogy az iskolákban nincs lehetőség a maszkok higiénikus használatának biztosítására és a gyerekek között több veszélyt rejt a maszk viselése, mint amekkora a veszélye annak, hogy elkapják a fertőzést. „Ezért az iskolákban semmiképpen nem szabad előírni a maszkhasználatot” – írják.
Magyarországon nincs központi utasítás arra vonatkozóan, hogy a maszkhasználat kötelező lenne. Ahol nem megoldható a védőtávolság megtartása, ott ajánlott, illetve az egyes iskolák saját hatáskörben dönthetnek arról, szabályozzák-e a maszkviselést.
„Semmiképpen nem szabad előírni a maszkhasználatot"
Az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, ami nem támogatja a túlzott szabályozást, más országok adataira hivatkoznak, és abban reménykednek, hogy az „új normális" tényleg normális lesz.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
