Az általános iskolákban nem teszik kötelezővé a szájmaszk viselését Olaszországban, azonban a felsőbb évfolyamokba járó diákoknak és a tanároknak azonban viselniük kell.
A szeptember 14-i tanévkezdés előtt ismertetett közös útmutatása szerint az első nyolc osztály tanulói számára, vagyis hat és tizennégy éves kor között nem lesz kötelező a szájmaszk a tantermekben, ha a diákok között biztosítják a legalább egyméteres távolságot.
Az iskola más területein, a folyosóktól kezdve a menzáig, viszont nekik is is szájmaszkban kell lenniük. A felsőbb osztályokban, gimnáziumokban, szakközépiskolákban a tanórákon kötelező lesz a szájmaszk viselése.
A legjobb azonban az, hogy a tanároknak speciális, átlátszó maszkokat gyártottak, amelyekben látszik a szájuk és jobban hallani a hangjukat.
Most akkor kell maszk vagy sem?
Tegnap az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete (ESZME), a Parents International nemzetközi szülői szervezet tagjaként csatlakozik ahhoz a kezdeményezéshez, amely az „új normális” keretek meghatározásánál figyelembe vesz több szempontot is.
Az a véleményük, hogy az iskolákban nincs lehetőség a maszkok higiénikus használatának biztosítására és a gyerekek között több veszélyt rejt a maszk viselése, mint amekkora a veszélye annak, hogy elkapják a fertőzést. „Ezért az iskolákban semmiképpen nem szabad előírni a maszkhasználatot” – írják.
Magyarországon nincs központi utasítás arra vonatkozóan, hogy a maszkhasználat kötelező lenne. Ahol nem megoldható a védőtávolság megtartása, ott ajánlott, illetve az egyes iskolák saját hatáskörben dönthetnek arról, szabályozzák-e a maszkviselést.
„Semmiképpen nem szabad előírni a maszkhasználatot"
Az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, ami nem támogatja a túlzott szabályozást, más országok adataira hivatkoznak, és abban reménykednek, hogy az „új normális" tényleg normális lesz.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
