„Semmiképpen nem szabad előírni a maszkhasználatot”

Az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, ami nem támogatja a túlzott szabályozást, más országok adataira hivatkoznak, és abban reménykednek, hogy az „új normális” tényleg normális lesz.

  • Eduline

Az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete (ESZME), a Parents International nemzetközi szülői szervezet tagjaként csatlakozik ahhoz a kezdeményezéshez, amely az „új normális” keretek meghatározásánál figyelembe vesz több szempontot is.

Azt írják, hogy azokban az országokban, ahol nem zártak be az iskolák, vagy csak rövid időre és az oktatás már újraindult korlátozások nélkül, ott kiderült, hogy a gyerekek között a kézmosásra fordított idő megnövelése az egyetlen szükséges, általános intézkedés. Ezért úgy vélik, hogy szappan és kéztörlő biztosítása szükséges az iskolákban és, hogy az ebédszüneteknél figyelembe vegyék, hogy több idő kell a kézmosásra.

Az a véleményük, hogy az iskolákban nincs lehetőség a maszkok higiénikus használatának biztosítására és a gyerekek között több veszélyt rejt a maszk viselése, mint amekkora a veszélye annak, hogy elkapják a fertőzést. „Ezért az iskolákban semmiképpen nem szabad előírni a maszkhasználatot” – írják.

Azzal is érvelnek a normál tanítás mellett, hogy a gyerekek egészséges fejlődéséhez, lelki egészségéhez fontosak a társas kapcsolatok, az érintés. Úgy gondolják, hogy az iskolákban nem szükséges a távolságtartás, mert annak nincs orvosi oka és a tapasztalatok és statisztikák is ezt támasztják alá.

A teszteléssel kapcsolatban úgy gondolkodnak, hogy nagyon kellemetlen procedúra, ami komoly lelki traumákat és fizikai sérüléseket is okoz. Mivel a gyerekek körében igen alacsony a fertőzöttek aránya, nem indokolt kötelező tesztet előírni azon gyerekek esetében, akiknek a környezetében fertőzött van. A súlyos tüneteket mutató gyerekeknél viszont ingyenes tesztet kell biztosítani – írják.

Teljesen indokolatlannak tartják, hogy azok a gyerekek, akik fertőzöttel találkoztak távoktatásban kell, hogy tanuljanak. Véleményük szerint az osztálytermi oktatást a gyerekek érdekében nem szabad megtiltani, de ha mégis így alakul, akkor a távoktatásra való esetleges átállás az adott osztály- vagy iskolai közösség, a tanárok, szülők, gyerekek közös döntése kell, hogy legyen.

Külön kiemelik, hogy mennyire fontos, hogy a szülők bizalmat kapjanak. Allergiaszezon van, több gyerek náthás. Ha a szülő nem látja indokoltnak, hogy a gyerek otthon maradjon, akkor lehetővé kell tenni az iskolába járást teszt nélkül. Ellenkező esetben is támogatást várnak, ha a szülő szerint a gyereknek indokolt a távoktatás.

Az igazolt vagy feltételezett koronavírus fertőzésen átesett gyerekeknek 1 vagy 2 tünetmentes nap után szülői igazolással lehetővé kell tenni az iskolába járást. (Ez Finnországban 1 nap, Svédországban 2.) – olvasható az oldalon. Végezetül kitérnek a vakcinára is. Piacra kerülés esetén véleményük szerint ingyenesnek kell lennie, de a választható kategóriába kell kerülnie.

Két budapesti iskolában is vannak koronavírus-fertőzöttek

Az Óbudai Nagy László Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában három pedagógus koronavírusos tesztje is pozitív lett. A XIII. kerületi Berzsenyi Dániel Gimnáziumban pedig többen a gólyatáborban fertőződtek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.