A bolíviai kormány úgy döntött, hogy leghamarabb 2021-ben járhatnak újra iskolába a diákok.
Bolíviában is meghozták a döntést az idei szeptemberi iskolakezdésről: nem lesz ilyen. A koronavírus miatt kétmillió diák számára törölték el a tanévet, így leghamarabb 2021-ben indulhat újra az oktatás - írja a CNN.
Az elnökséget vezető miniszter jelentette be, hogy a teljes idei iskolaévet eltörlik, ami azt jelenti, hogy idén már online oktatás sem lesz. A döntést azzal indokolta, hogy a vidéki területek nagy részén nincs internetelérés, így nem tudják megoldani az online oktatást.
Egyes felmérések szerint a bolíviai tanulók csupán 40 százaléka tud becsatlakozni az online oktatásba, mivel az internetelérés csak a városokra koncentrálódik.
Hogyan döntöttek a többi országban?
Korábban már beszámoltunk róla, hogy Lengyelországban hagyományos formában, egészségügyi szabályok betartásával, de szájmaszk kötelező használata nélkül kezdődik az oktatás szeptemberben. A jelenlegi járványhelyzet Ausztriában is lehetővé teszi a normális tanévkezdést - erről itt írtunk részletesebben -, illetve Skóciában is az iskolák újranyitásával terveznek. A szokott időben kezdik szeptemberben a tanítást Olaszországban is. Ugyanakkor van még néhány kérdés az iskolakezdéssel kapcsolatban - ezekről itt olvashattok.
Mindeközben New Yorkban a tanárok, a diákok és a szülők úgy gondolják, az iskolák nincsenek felkészülve a diákok fogadására a koronavírus-járvány idején, ezért az újranyitás ellen tiltakoztak. A tüntetésről készült képeket itt nézhetitek meg. Mexikóban pedig az oktatásügyi miniszter szerint a mintegy harmincmillió diák számára még nem biztonságos visszatérni a tantermekbe, ezért televíziós és rádiós műsorok keretében fogják eljuttatni a tanulókhoz a tananyagot.
Világszerte komoly probléma lehet abból, ha ősszel nem nyitnak ki az iskolák
Akár "nemzedéki katasztrófa" lehet a koronavírus-járvány miatti iskolabezárásokból - mondta António Guterres ENSZ-főtitkára.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
