Ausztriában hagyományosan indul az új tanév ősztől

A járványhelyzet ősszel lehetővé teszi a normális tanévkezdést Ausztriában az oktatási minisztérium szerint.

  • Eduline

A minisztérium hangsúlyozta, hogy a tanév "fokozott odafigyeléssel" kezdődik. Már folynak az előkészületek: az iskolákban is figyelembe veszik majd a koronavírus-jelzőrendszert; egy katalógus fogja tartalmazni azt, hogy a különböző jelzések esetén milyen szabályok érvényesek.

A jelzőrendszer befolyásolná egyebek mellett, hogy kell-e szájmaszkot viselniük a tanulóknak a bejáratnál vagy a folyosókon, megtarthatják-e a szabadban a testnevelési órákat és az énekórákat. Zöld jelzés esetén például csak a higiéniai óvintézkedéseket kellene betartani, piros jelzést esetén ugyanakkor regionális vagy részleges iskolabezárásokra is sor kerülne.

Szorgalmazzák egyebek mellett azt is, hogy minél több ember számára elérhetővé tegyék a koronavírus-tesztet. Az iskolák májusi újranyitása óta az 1,3 millió tanuló közül száznak lett pozitív a koronavírus-tesztje; a 130 ezer tanár közül pedig 15-en fertőződtek meg.

Mikor lesznek az idei egyetemi beiratkozások? Itt vannak a dátumok

Lassan minden felvételiző megkapja a besorolási döntést, és a tájékoztatót, amiben leírják az egyetemek mi a következő lépés. Itt vannak a beiratkozási időpontok, amikről már tudni lehet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.