A szokott időben kezdik szeptemberben a tanítást az iskolákban Olaszországban. Ugyanakkor még vannak kérdések.
Giuseppe Conte kormányfő a tudatta, hogy elkötelezett az iskolák megnyitása mellett, és biztos a tanévkezdés szokásos időpontjában.
A biztonsági rendelkezések azonban még vitatottak. Lucia Azzolina oktatási miniszter ugyancsak szerdán közölte, hogy a tanítás csökkentett létszámú, 15 fős osztályokban folyik majd a védőtávolság betarthatósága végett. Ez azzal jár, hogy több osztály indul, amihez több oktató kell. A miniszter azt mondta, hogy 50 ezer új pedagógussal akarják bővíteni az oktatói létszámot.
Az olasz egészségügyi minisztérium a hét elején azt közölte: ha egy diákról bebizonyosodik, hogy koronavírussal fertőzött, akkor egész osztályát karanténra kötelezik. A mosdók, öltözők, konyhák és ebédlők vonatkozásában azonban a biztonsági előírások még képlékenyek.
Gondot okoz a bútorhiány is. A gyártók tudatták, hogy képtelenek kielégíteni iskolakezdésig a 2,4 millió új padra szóló rendelést, ami talán nem is akkora baj, mivel nemigen tudná sok iskola a bútorokat hova tenni. Sokuknak ugyanis nincsenek póttermei.
A napokban az osztrák és a lengyel oktatásirányítás is bejelentette, milyen formában indul az új tanév. Ezeket itt nézhetitek meg:
Ausztriában hagyományosan indul az új tanév ősztől
A járványhelyzet ősszel lehetővé teszi a normális tanévkezdést Ausztriában az oktatási minisztérium szerint.
A lengyel iskolások is a hagyományos módon térnek vissza a sulikba
Hagyományos formában, egészségügyi szabályok betartásával, de szájmaszk kötelező használata nélkül kezdődik szeptemberben az oktatás a lengyelországi iskolákban - jelentette be szerdán Dariusz Piontkowski oktatásügyi miniszter.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
