A szokott időben kezdik szeptemberben a tanítást az iskolákban Olaszországban. Ugyanakkor még vannak kérdések.
Giuseppe Conte kormányfő a tudatta, hogy elkötelezett az iskolák megnyitása mellett, és biztos a tanévkezdés szokásos időpontjában.
A biztonsági rendelkezések azonban még vitatottak. Lucia Azzolina oktatási miniszter ugyancsak szerdán közölte, hogy a tanítás csökkentett létszámú, 15 fős osztályokban folyik majd a védőtávolság betarthatósága végett. Ez azzal jár, hogy több osztály indul, amihez több oktató kell. A miniszter azt mondta, hogy 50 ezer új pedagógussal akarják bővíteni az oktatói létszámot.
Az olasz egészségügyi minisztérium a hét elején azt közölte: ha egy diákról bebizonyosodik, hogy koronavírussal fertőzött, akkor egész osztályát karanténra kötelezik. A mosdók, öltözők, konyhák és ebédlők vonatkozásában azonban a biztonsági előírások még képlékenyek.
Gondot okoz a bútorhiány is. A gyártók tudatták, hogy képtelenek kielégíteni iskolakezdésig a 2,4 millió új padra szóló rendelést, ami talán nem is akkora baj, mivel nemigen tudná sok iskola a bútorokat hova tenni. Sokuknak ugyanis nincsenek póttermei.
A napokban az osztrák és a lengyel oktatásirányítás is bejelentette, milyen formában indul az új tanév. Ezeket itt nézhetitek meg:
Ausztriában hagyományosan indul az új tanév ősztől
A járványhelyzet ősszel lehetővé teszi a normális tanévkezdést Ausztriában az oktatási minisztérium szerint.
A lengyel iskolások is a hagyományos módon térnek vissza a sulikba
Hagyományos formában, egészségügyi szabályok betartásával, de szájmaszk kötelező használata nélkül kezdődik szeptemberben az oktatás a lengyelországi iskolákban - jelentette be szerdán Dariusz Piontkowski oktatásügyi miniszter.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
