Akár "nemzedéki katasztrófa" lehet a koronavírus-járvány miatti iskolabezárásokból - mondta António Guterres ENSZ-főtitkára.
Szerinte kiemelten fontos, hogy a diákok - a megfelelő egészségügyi óvintézkedések mellett - visszakerüljenek az iskolapadba.
Július közepi adatok szerint mintegy 160 országban zártak be az iskolák, ami több mint egymilliárd diák életét érintette, miközben legalább 40 millió gyerek maradt ki az óvodából. Ehhez társul az a több mint 250 millió gyerek, aki már a járvány előtt sem járt iskolába. Eközben a fejlődő országok középiskolás diákjainak mindössze negyede sajátítja el az alapvető készségeket az oktatás során - tette hozzá az ENSZ-főtitkár.
"Jelenleg egy olyan nemzedéki katasztrófával állunk szemben, amelynek következtében mérhetetlen mennyiségű emberi potenciál és évtizedek fejlődése vész kárba, miközben fokozódnak a mélyen húzódó egyenlőtlenségek" - mutatott rá.
Mi lesz szeptembertől Magyarországon?
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár korábban azt mondta, remélhetőleg hagyományosan, normál munkarendben lehet elkezdeni az új tanévet, de arra is fel kell készülni, hogy esetleg ismét digitális oktatásra kell átállniuk az iskoláknak a koronavírus-járvány miatt.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke erre reagálva elmondta, tapasztalataik szerint már a diákok, a szülők és a tanárok is nagyon várják a szeptemberi hagyományos iskolakezdést. Ugyanakkor bizonyos egészségügyi szabályokat alaposan át kell gondolni: maradnak a kihelyezett fertőtlenítőszerek az iskolák folyosóin, és figyelni kell a távolságtartási szabályokra a termekben is.
"A digitális oktatás időszaka is igazolta, hogy nem csak a tanártól lehet tanulni"
Hamarosan kezdődik a következő tanév, bár még nem tudjuk, pontosan milyen formában indul el az iskola szeptemberben, az utolsó félév biztosan komoly tanulság az iskoláknak, tanároknak és a diákoknak is. Horányi Gáborral a Lauder Javne Iskola főigazgatójával beszélgettünk tapasztalatokról és a lehetséges folytatásról.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A jelenlegi középiskolai felvételi rendszer nem minden sajátos nevelési igényű diák számára biztosítja ugyanazokat az esélyeket a tudása bizonyítására – erre hívja fel a figyelmet a Népszava oktatási sorozatának legfrissebb része. Borbás Kata pedagógus egy olyan tanuló történetét mutatja be, aki egész évben számítógép és felolvasóprogram segítségével tanul, a központi felvételin azonban papíralapú dolgozatot kell írnia.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira. A jelentkezők július 18-ig adhatják be pályázatukat, a minisztérium az elbírálást az érintett felsőoktatási intézmények szenátusainak bevonásával fogja megtenni.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
