Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Országonként eltérő, hogy a koronavírus miatt bevezetett korlátozások fokozatos feloldása milyen mértékben érinti az oktatási intézményeket. Van, ahol az idei tanév végére még visszaülhetnek a diákok az iskolapadba, míg máshol erre legalább szeptemberig várni kell. Utánajártunk, hogy áll most a helyzet a többi országban.
Szlovákia
Szlovákiában április 22-én kezdték el a korlátozások feloldásának első szakaszát, amit május 6-ától kéthetes ciklusokban a második és harmadik fázis követett. A kormányfő május 20-ára ígérte a negyedik szakaszt, amikor már vélhetően az iskolák és óvodák megnyitásával is számolnak. Ezekről azonban a vezetőség külön is tárgyal és több lehetőséget is megvitatnak majd. Jelen állás szerint az óvodák és az alapiskolák júniusban nyitnának újra, de nem kötelezően, hanem az intézményvezetők döntése alapján.
Ausztria
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, a végzős osztályok tanulói május 4-én mehettek először iskolába, két héttel később az általános iskolások, a középiskolások és a speciális iskolák tanulói is visszaülnek az iskolapadokba, a többiek pedig június 3-tól vehetnek majd részt az iskolai oktatásban. Az oktatás szigorú óvintézkedések mellett folytatódik, ezért az iskolai osztályok tanulói nem lehetnek jelen egyszerre a tanórákon.
Románia
Bár a járvány terjedése lassulni kezdett, de az iskolák még határozatlan ideig zárva maradnak az országban. A záróvizsgára készülő végzősök kisebb csoportokban bejárhatnak majd a felkészítőkre, de a többi diák és az egyetemi hallgatók számára a rendkívüli állapot lejárta után is zárva maradnak a tanintézmények. Az oktatás online folytatódik, a tanévet pedig az eddig szerzett jegyek alapján zárják le. Az érettségit és a nyolcadikosok vizsgáját nem halasztják el, de megszervezésüknél figyelembe veszik a járványhelyzet által megkövetelt távolságtartási szabályokat.
Franciaország
Két hónapos lezárás után, május 11-én Franciaországban is újranyitottak az iskolák. Az oktatás a korábbiakhoz képest sokkal kisebb létszámmal, 15 fős osztályokban folytatódik. Erről itt írtunk részletesebben.
Dánia
Ahogy mi is írtunk róla, Európában Dánia volt az első ország, ahol újra megnyitották a bölcsődéket, óvodákat és általános iskolákat a járvány miatt március 12-én bevezetett lezárások után. Az iskoláknak úgy kellett átalakítaniuk a tantermeket, hogy a padok között kétméteres távolság legyen, a szünetekre pedig csak kis csoportokban engedhetik ki a gyerekeket. Az udvarokra jelzéseket festettek fel, amelyek mutatják a gyerekeknek, mekkora távolságot kell tartaniuk egymás között. Az újrakezdésről képgalériát is készítettünk, amit itt nézhettek meg.
Egyesült Királyság
A miniszterelnök június 1-jétől szeretne lépéseket tenni az iskolák újranyitásával kapcsolatban. Elképzelései szerint júniustól az elsősök és a hatodikosok térnének vissza a hagyományos oktatásba, és később követné őket a többi osztály. A gimnáziumokat csak júliusban nyitná meg, először a tizedikesek és tizenkettedikesek számára. Az újranyitásról azonban megoszlanak a vélemények, erről itt írtunk részletesebben.
Kína
A január óta tartó lezárások után május elején a koronavírus-járvány kiindulópontjának tekintett Vuhan néhány iskolájában újra megkezdődhetett az oktatás. De Kína keleti részén is visszatérhettek már egyes iskolákba a diákok. Van, ahol hatalmas fejfedőkkel ellenőrzik, hogy a gyerekek ne menjenek túl közel egymáshoz. A furcsa megoldásról készült videót itt nézhetitek meg.
Nincs tömeges igény az iskolák újranyitása iránt a miniszterelnök szerint
Vajon akkor kinyitnak még a magyar iskolák a nyári szünet előtt?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.