Érdekes megoldást találtak ki Kínában a diákok közötti távolság betartására

Három hónappal a lezárások után visszatérhettek az iskolába a kínai iskolások, azonban a társadalmi távolságtartás még mindig kötelező. De hogyan lehet ellenőrizni, hogy a gyerekek ne menjenek túl közel egymáshoz? Az iskola szerint: egy méteres fejfedőkkel. A furcsa megoldásról készült videót itt megnézhetitek.

  • Eduline

A koronavírus miatt, több mint három hónap otthon töltött idő után fokozatosan újraindítják az életet Kínában. A korlátozások enyhítése az oktatási intézményekre is vonatkozik, az iskolák egymás után nyitják újra kapuikat. A társadalmi távolságtartás azonban még mindig nagyon fontos, ezért az egyik iskolában érdekes megoldással rukkoltak elő, amivel ellenőrizni tudják a diákok közötti távolságot: a tanulóknak hatalmas sisakokat kell hordaniuk – számolt be az esetről a Daily Mail.

Az egy méteres fejfedő ötlete a Kína keleti részén található Yangzheng Általános Iskolában jelent meg. A tanárok újranyitás előtt arra kérték a diákokat, hogy otthon a szüleikkel készítsenek el egy két irányban botokkal felszerelt sapkát, amit az iskolában hordaniuk kell.

Az iskoláknak és az egyetemeknek szigorú megelőző intézkedéseket kell betartaniuk, hogy megakadályozzák a betegség terjedését. Az iskolavezetőknek minden tanuló és tanár számára napi egy arcmaszkot kell biztosítaniuk, és naponta fertőtleníteniük kell az étkezdéket, a kollégiumokat, az osztálytermeket és a mosdókat. A kapukhoz pedig hőmérő berendezéseket kell telepíteniük, amelyek segítségével megfigyelhető a diákok testhőmérséklete.

Veszélyes lehet-e az iskolák újranyitása?

Magyarországon egyelőre nincs konkrét terv az újranyitásra, de vannak országok, ahol ez már megtörtént. Vajon hogyan zajlik az iskolák újranyitása a világjárvány idején, veszélyes lehet?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.