Három hónappal a lezárások után visszatérhettek az iskolába a kínai iskolások, azonban a társadalmi távolságtartás még mindig kötelező. De hogyan lehet ellenőrizni, hogy a gyerekek ne menjenek túl közel egymáshoz? Az iskola szerint: egy méteres fejfedőkkel. A furcsa megoldásról készült videót itt megnézhetitek.
A koronavírus miatt, több mint három hónap otthon töltött idő után fokozatosan újraindítják az életet Kínában. A korlátozások enyhítése az oktatási intézményekre is vonatkozik, az iskolák egymás után nyitják újra kapuikat. A társadalmi távolságtartás azonban még mindig nagyon fontos, ezért az egyik iskolában érdekes megoldással rukkoltak elő, amivel ellenőrizni tudják a diákok közötti távolságot: a tanulóknak hatalmas sisakokat kell hordaniuk – számolt be az esetről a Daily Mail.
Az egy méteres fejfedő ötlete a Kína keleti részén található Yangzheng Általános Iskolában jelent meg. A tanárok újranyitás előtt arra kérték a diákokat, hogy otthon a szüleikkel készítsenek el egy két irányban botokkal felszerelt sapkát, amit az iskolában hordaniuk kell.
Az iskoláknak és az egyetemeknek szigorú megelőző intézkedéseket kell betartaniuk, hogy megakadályozzák a betegség terjedését. Az iskolavezetőknek minden tanuló és tanár számára napi egy arcmaszkot kell biztosítaniuk, és naponta fertőtleníteniük kell az étkezdéket, a kollégiumokat, az osztálytermeket és a mosdókat. A kapukhoz pedig hőmérő berendezéseket kell telepíteniük, amelyek segítségével megfigyelhető a diákok testhőmérséklete.
Veszélyes lehet-e az iskolák újranyitása?
Magyarországon egyelőre nincs konkrét terv az újranyitásra, de vannak országok, ahol ez már megtörtént. Vajon hogyan zajlik az iskolák újranyitása a világjárvány idején, veszélyes lehet?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
