Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Magyarországon egyelőre nincs konkrét terv az újranyitásra, de vannak országok, ahol ez már megtörtént. Vajon hogyan zajlik az iskolák újranyitása a világjárvány idején, veszélyes lehet?
A gyerekek úgy fogócskáznak egy dán iskolában, hogy a másik megérintése helyett az árnyékára kell rálépni. Európában először Dániában nyitottak újra a bölcsődék, óvodák és iskolák április közepén. Bár azóta nem telt el sok idő, eddig nem erősödött vissza a járvány az újranyitások miatt - írja a 444.
Svédországban és Izlandon eleve nem zárták be ezeket az intézményeket, ezért érdekes a dán kísérlet, amit rövid időn belül több ország is követni fog. Norvégiában hétfőtől járhatnak az alsósok újra iskolába, Új-Zélandon keddtől, Izraelben május 3-ától, Hollandiában, Ausztriában, Csehországban, Franciaországban, Svájcban, Belgiumban és Horvátországban május közepétől, de a lista folyamatosan bővül.
A szülők közül nem mindenki támogatja ezeket a döntéseket, egyre több a „ne legyen kísérleti nyúl a gyerekem” mozgalom. A bölcsődék, óvodák és iskolák újranyitása gazdasági szempontból is fontos, hiszen a szülők vissza tudnak térni a munkába. Emellett a tervnek zöld jelzést adó egészségügyi szakemberek arra hivatkoznak, hogy nagyon kevés kisgyereknél okoz egyáltalán bármiféle tünetet a koronavírus, és jó eséllyel alig fertőznek a legfiatalabbak.
Hollandiában – ahol szintén nyitásra készülnek - a nemzeti közegészségügyi intézet írt egy összefoglalót arról, hogyan hat a gyerekekre a koronavírus. Ők is hangsúlyozzák, hogy az eddigi ismereteik alapján a gyerekek csekély szerepet játszanak a vírus terjesztésében. Egy példa az egyik holland iskolából, de nagyjából hasonló a helyzet mindegyikben:
Pár alapszabály:
Norvégiában is nagyjából ugyanezek a szabályok, itt hat hét után térhetnek vissza a 6-11 éves gyerekek. Norvégiában több szülő is arra hivatkozott, hogy az óvodákat már egy héttel korábban kinyitották, és több óvónő is megfertőződött. Azt a kormányok sem hallgatják el, hogy vélhetően nőni fog a fertőzöttek száma az iskolák megnyitásával, de tömeges terjedésre nem számítanak. Ugyanakkor több tesztet végeznek majd, és folyamatosan figyelik az eredményeket.
Azokban az országokban, ahol az iskolák újranyitását engedélyezték, egyelőre csak az alsóbb osztályokról van szó. A kamaszoknál már nem annyira egyértelmű, hogy nem tudnak megfertőződni, Franciaországban például volt olyan gimnázium, amin végigsöpört a járvány.
Ausztriában a végzős osztályok tanulói május 4-én mennek először iskolába, két héttel később pedig az általános iskolások (14 éves korig) és a speciális iskolák tanulói is visszaülnek a padokba. A középiskolások csak május 29-e után térhetnek vissza. Svájcban is kinyitnak az általános iskolák május 11-én, de a közép- és szakiskolák csak június 8-tól. Franciaországban ugyanakkor a tanárok szakszervezete jelezte, hogy sztrájkolni fognak, mert szerintük még nem biztonságos visszaengedni a gyerekeket az iskolákba. Azt szeretnék, hogy az iskolák megnyitása előtt végezzenek vérvizsgálatot az iskolák minden alkalmazottján és diákján.
Kötelező lesz az óvodai ügyelet biztosítása
Csütörtöktől kötelező lesz az óvodai és bölcsődei ügyelet biztosítása.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Előrelépésnek tartja az iskolai autonómia szempontjából a köznevelési törvény módosítását a Civil Közoktatási Platform (CKP), ám úgy vélik, több fontos garancia továbbra is hiányzik a szabályozásból.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.