Egyre nő a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező 18-24 évesek és az iskolába nem járó 14-18 évesek aránya Magyarországon. Roma szervezetek a tankötelezettség korhatárának 18 évre való visszaállításáért kezdtek aláírásgyűjtésbe, az innovációs minisztérium viszont inkább a szülők számára írná elő, hogy taníttassák tovább a gyereküket.
A kormány 2012 szeptemberétől csökkentette le a tankötelezettség korhatárát a korábbi 18 évről 16 évre. 2018-ban a korai iskolaelhagyók, vagyis azok aránya, akik 18-24 évesen legfeljebb alapfokú végzettséggel (az általános iskola nyolcadik osztálya után) kerülnek ki az oktatásból, 12,7 százalék volt: ezt 95 ezer fiatal felnőttet jelent, és az Európai Unióban a hatodik legmagasabb. Az arány 2010-hez képest 1,7 százalékkal növekedett - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2018 című kiadványából.
Azoknak a 14-18 éves fiataloknak az aránya pedig, akik nem járnak iskolába, 2005 és 2017 között Magyarországon 2,8 százalékkal nőtt az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) által közzétett Education at a Glance 2019 című kiadvány szerint. Miközben Magyarországon egyre kevesebben szereznek érettségit vagy szakmát, a többi uniós országban folyamatosan csökken a képzettség nélküli fiatalok száma.
Október végén roma szervezetek, köztünk az Idetartozunk Egyesület kezdeményezésére aláírásgyűjtés indult annak érdekében, hogy a tankötelezettség határa ismét 18 év lehessen. A szervezetek szerint ugyanis a roma tanulók helyzete rendkívül kritikus az oktatási rendszerben: minden 10 cigány fiatalból 7 kiesik a közoktatásból, pedig a romák számára a tanulás és az iskolai előremenetel az egyetlen kiút a kilátástalanságból. Pénteken az MSZP, a DK, az LMP, a Momentum, a Jobbik és a Párbeszéd közös közleményben támogatotta az aláírásgyűjtést.
Eközben néhány napja Hollik István országgyűlési képviselő egy olyan, az új szakképzési törvényt érintő módosító javaslattal állt elő, amely a tankötelezettség korhatárához nem nyúlna, de a jövőben a szülő vagy törvényes képviselő kötelezettségévé tenné, hogy a már nem tanköteles korú gyerek legalább egy részszakmát megszerezzen. Emellett fiatal foglalkoztatására irányuló jogviszonyt is meg lehetne szüntetni, ha az akadályozza a tanulást. A javaslatot az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is támogatta, mivel szerintük hozzájárul a végzettség nélküli iskolaelhagyás "jelentős csökkentéséhez, gyakorlatilag a megszüntetéséhez".
Már 15 éves kortól munkaviszonyban dolgoznának a szakképzésben tanulók
A következő tanévtől szakképzési munkaszerződéssel, munkavállalóként végeznék a gyakorlati képzést a szakképző iskolák diákjai, ha elfogadják a szakképzési törvényjavaslatot. Bár a tanulók így több pénzt kapnának, a Pedagógusok Szakszervezete szerint könnyebben sérülhetnek a jogaik. A korhatár továbbra is 15 év lesz, a fiatalkorúak napi munkaideje pedig akár hét óra.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Bár az iskola mint intézmény már nagyon régóta velünk van, meglepően meglehetősen rövid múltra tekint vissza az a törekvés, hogy mélyebben megértsük és vizsgáljuk: tulajdonképpen mit is tesz az iskola a gyerekekkel. Az évszázadok során számtalan nevelési elmélet és a legkülönbözőbb iskolatípusok jöttek létre, a tanulás alapvető természetéről alkotott képünk mégis gyakran tévutakra tévedt. Vélemény.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Rendhagyó videóban kalauzolta végig a nézőket Lannert Judit az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium második emeletén. Az egykor Novák Katalin, Koncz Zsófia és Hornung Ágnes által használt irodatérben a szakember szerint a dolgozószobák sokkal inkább szolgálták a reprezentációt és a szépítkezést, mint a tényleges érdemi munkát.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Bár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete alapvetően támogatja Lannert Judit 14 pontos, alsó tagozatokat érintő javaslatcsomagját, de azért vannak aggályaik.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Mostantól nem lesz elég csupán jól megírni egy beadandót.
