Beszámoltunk a HVG 2020-as középiskolai rangsorairól, megtudtuk, hogy milyen szabályok vonatkoznak a keresztféléves felvételizőkre és hogy milyen hatással van a nyelvvizsgázók számára a felsőoktatási felvételi szigorítása. Összegyűjtöttük a pénteken kezdődött őszi érettségivel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, és megkérdeztük a felnőttképzőket, mire számítanak a szakképzés átalakítása után. Utánajártunk, mit tehet egy tanár az erőszakos diákjával szemben. Ezek voltak a hét legfontosabb hírei.
Már újságárusoknál a HVG friss középiskolai rangsora
Az összesített listát a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezeti. A rangsort a nappali tagozatos tizedik évfolyamosok 2018-as kompetenciamérésének eredményei, a nappali tagozatosok érettségi eredményei, valamint a felsőoktatási felvételin egyetemre-főiskolára bejutott diákok átlagpontszáma alapján állítják össze. A vidéki gimnáziumok listáját itt, az egyházi iskolákét pedig itt találjátok.
A keresztfélévben felvételizőknek még nem kötelező a B2-es nyelvvizsga
2020. január 1-jén lép hatályba a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet módosítása, amely alapján csak az kerülhet be alap- vagy osztatlan képzésre, akinek van legalább egy B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű okirata, illetve legalább egy emelt szintű érettségije vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevele. A keresztféléves felvételi keretében jelentkezőkre ez a szabály még nem vonatkozik - tudtuk meg a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájától (HÖOK). Részletek itt.
A változás ellenére az Oktatási Hivatal által közzétett friss adatokból az látszik, hogy a tavalyi évhez képest nagyságrendileg nem nőtt az év első 6-8 hónapjában nyelvvizsgát tett diákok száma. A Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke szerint sok szülő és diák még mindig kivár, mivel nem tudják, hogy biztosan mindenkire vonatkozni fog-e az új szabály, illetve, hogy miként változik a felvételi pontszámítási rendszer. Itt olvashatjátok a részleteket.
Elkezdődött az őszi érettségi
Pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbeli vizsgákkal elkezdődött az őszi érettségi vizsgaidőszak, 10 527-en több mint 12 100 vizsgát tesznek. Ebben a cikkben foglaltuk össze a legfontosabb tudnivalókat, az érettségivel kapcsolatos összes cikkünket - például az egyes vizsgák részletes leírását - pedig itt találjátok.
Mi lesz a felnőttképzéssel?
"Még nem látható, hogy mi lesz a felnőttképzés szerepe a jövőben. Ha nem jelenik meg újabb szakmalista, csökkenni fog a felnőttképzésben indított tanfolyamok száma, az iskolai rendszerű képzésben pedig az esti tagozat jelentősége nőhet meg" - mondta Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének (FVSZ) elnöke az Eduline-nak a szakképzés 2020 szeptemberében hatályba lépő átalakításával kapcsolatban. Itt foglaltuk össze az összes változást, amely a középfokú szakképzésben tanulókat és a felnőttként szakmát szerzőket érinti.
Mik a tanár lehetőségei, ha erőszakos a diák?
Összességében nagyon szigorú szabályok és jogi keretek határolják be a hasonló helyzetbe kerülő pedagógusok védezésének határait - mondta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) vezető jogtanácsosa az Eduline-nak annak kapcsán, hogy egy budapesi középiskolában három diák bántalmazta tanárát. Cikkünket itt olvashatjátok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
