Szegregációs per miatt nem indul el egy győri iskola első osztálya

Szeptembertől nem indíthat első osztályt a győri Kossuth Lajos Általános Iskola - határozott a bíróság nemrég az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány által indított perben. Mohácsi Erzsébet, az alapítvány vezetője az Edupressnek elmondta: másfél éve tart az eljárás a 99 százalékban cigány fiatalokat oktató intézmény ellen. Győr alpolgármestere szerint az iskola munkájának ellehetetlenítésén dolgozik az alapítvány. Megjegyezte: 800 milliós elvonással szembesül az önkormányzat a normatív támogatás csökkentésével.

  • Edupress
Mohácsi Erzsébet arról tájékoztatta az Edupresst, hogy az iskolában a diákok 99 százaléka a cigány kisebbséghez tartozik. Az alapítvány vezetője korábban elmondta: csak a fenyegetettség érzése és a bírósági ítélet vezet változáshoz.

A győri Kossuth Lajos Általános Iskola leépítéséhez vezethet az első osztály megszüntetése - vázolta félelmeit a Hír Tv-nek az intézmény igazgatója. Ottófi Rudolf, Győr alpolgármestere a tévének elmondta: a kormány által lecsökkentett normatív támogatás okozta nehézségekkel küzd jelenleg a győri önkormányzat, az alapítvány mégis egy intézmény munkájának ellehetetlenítésén dolgozik. Mindeközben idén 800 millió forintos normatív támogatást vontak el a helyi iskoláktól - tette hozzá.

Eközben a roma családok a költségek növekedésétől tartanak, ha ugyanis az intézmény megszűnik, a messzebb fekvő iskolába való eljutás költségeit nem tudják majd fizetni. A hírre reagálva Mohácsi Erzsébet kifejtette: az önkormányzat iskolabuszokkal vagy bérlettámogatással köteles ilyen esetekben megoldani a családok problémáit.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány jelenleg is perben áll az Oktatási és Kulturális Minisztériummal, ugyanis az alapítvány szerint a minisztérium és a miniszter - bár eszközei lehetővé tennék - nem intézkedik a szegregációt támogató és fenntartó önkormányzatokkal szemben. Az alapítvány korábban már több városban, például Nyíregyházán, Miskolcon és Szegeden indított hasonló pert, a bírósági döntés pedig ezen esetekben az iskola bezárását rendelte el.

edupress
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.