Szegregációs per miatt nem indul el egy győri iskola első osztálya

Szeptembertől nem indíthat első osztályt a győri Kossuth Lajos Általános Iskola - határozott a bíróság nemrég az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány által indított perben. Mohácsi Erzsébet, az alapítvány vezetője az Edupressnek elmondta: másfél éve tart az eljárás a 99 százalékban cigány fiatalokat oktató intézmény ellen. Győr alpolgármestere szerint az iskola munkájának ellehetetlenítésén dolgozik az alapítvány. Megjegyezte: 800 milliós elvonással szembesül az önkormányzat a normatív támogatás csökkentésével.

  • Edupress

Mohácsi Erzsébet arról tájékoztatta az Edupresst, hogy az iskolában a diákok 99 százaléka a cigány kisebbséghez tartozik. Az alapítvány vezetője korábban elmondta: csak a fenyegetettség érzése és a bírósági ítélet vezet változáshoz.

A győri Kossuth Lajos Általános Iskola leépítéséhez vezethet az első osztály megszüntetése - vázolta félelmeit a Hír Tv-nek az intézmény igazgatója. Ottófi Rudolf, Győr alpolgármestere a tévének elmondta: a kormány által lecsökkentett normatív támogatás okozta nehézségekkel küzd jelenleg a győri önkormányzat, az alapítvány mégis egy intézmény munkájának ellehetetlenítésén dolgozik. Mindeközben idén 800 millió forintos normatív támogatást vontak el a helyi iskoláktól - tette hozzá.

Eközben a roma családok a költségek növekedésétől tartanak, ha ugyanis az intézmény megszűnik, a messzebb fekvő iskolába való eljutás költségeit nem tudják majd fizetni. A hírre reagálva Mohácsi Erzsébet kifejtette: az önkormányzat iskolabuszokkal vagy bérlettámogatással köteles ilyen esetekben megoldani a családok problémáit.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány jelenleg is perben áll az Oktatási és Kulturális Minisztériummal, ugyanis az alapítvány szerint a minisztérium és a miniszter - bár eszközei lehetővé tennék - nem intézkedik a szegregációt támogató és fenntartó önkormányzatokkal szemben. Az alapítvány korábban már több városban, például Nyíregyházán, Miskolcon és Szegeden indított hasonló pert, a bírósági döntés pedig ezen esetekben az iskola bezárását rendelte el.

edupress

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.