Szegregációs per miatt nem indul el egy győri iskola első osztálya

Szeptembertől nem indíthat első osztályt a győri Kossuth Lajos Általános Iskola - határozott a bíróság nemrég az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány által indított perben. Mohácsi Erzsébet, az alapítvány vezetője az Edupressnek elmondta: másfél éve tart az eljárás a 99 százalékban cigány fiatalokat oktató intézmény ellen. Győr alpolgármestere szerint az iskola munkájának ellehetetlenítésén dolgozik az alapítvány. Megjegyezte: 800 milliós elvonással szembesül az önkormányzat a normatív támogatás csökkentésével.

  • Edupress
Mohácsi Erzsébet arról tájékoztatta az Edupresst, hogy az iskolában a diákok 99 százaléka a cigány kisebbséghez tartozik. Az alapítvány vezetője korábban elmondta: csak a fenyegetettség érzése és a bírósági ítélet vezet változáshoz.

A győri Kossuth Lajos Általános Iskola leépítéséhez vezethet az első osztály megszüntetése - vázolta félelmeit a Hír Tv-nek az intézmény igazgatója. Ottófi Rudolf, Győr alpolgármestere a tévének elmondta: a kormány által lecsökkentett normatív támogatás okozta nehézségekkel küzd jelenleg a győri önkormányzat, az alapítvány mégis egy intézmény munkájának ellehetetlenítésén dolgozik. Mindeközben idén 800 millió forintos normatív támogatást vontak el a helyi iskoláktól - tette hozzá.

Eközben a roma családok a költségek növekedésétől tartanak, ha ugyanis az intézmény megszűnik, a messzebb fekvő iskolába való eljutás költségeit nem tudják majd fizetni. A hírre reagálva Mohácsi Erzsébet kifejtette: az önkormányzat iskolabuszokkal vagy bérlettámogatással köteles ilyen esetekben megoldani a családok problémáit.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány jelenleg is perben áll az Oktatási és Kulturális Minisztériummal, ugyanis az alapítvány szerint a minisztérium és a miniszter - bár eszközei lehetővé tennék - nem intézkedik a szegregációt támogató és fenntartó önkormányzatokkal szemben. Az alapítvány korábban már több városban, például Nyíregyházán, Miskolcon és Szegeden indított hasonló pert, a bírósági döntés pedig ezen esetekben az iskola bezárását rendelte el.

edupress
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.