Bármelyik elitegyetemre bejuthat a japán robot?

Japán legszigorúbb elitegyetemeire is bejuthatna a tesztek alapján egy mesterséges intelligenciájú robot.

  • MTI
Az egyik vezető japán egyetem campusa. Torobokun itt is átmenne a felvételin
Wikipedia

Japán Nemzeti Informatikai Intézetének (NII) kutatócsapata olyan magas mesterséges intelligenciájú robotot akart létrehozni, amely a legtekintélyesebb felsőoktatási intézmények felvételi vizsgáját is sikerrel teljesíti. A Torobokun névre keresztelt kutatórobot remekül szerepelt az első teszteken.

A vizsgákon feleletválasztós tesztekkel mérték a szerkezet tudását, a kutatók manuálisan táplálták be kérdéseiket, amelyekre Torobokun automatikusan válaszolt. A legtöbb választ néhány másodpercen belül megadta, egyetlen kérdés tartotta fel tovább, mintegy tíz percig.

Torobokun tudását hét tárgyban tesztelték, legjobban világtörténelem és japán történelem témájában szerepelt, legrosszabbul japán és angol nyelvből teljesített. Angolból a tudásalapú, például a hangsúlyjelekre és kiejtésre vonatkozó kérdésekre jól válaszolt, a párbeszédek kiegészítését kérő feladatnál viszont elbukott. A szakértők szerint a robotnak nehézséget okoz "elképzelni" a beszélgetés körülményeit és megérteni az állításokat.

"A mesterséges intelligencia beszivárgott a mindennapjainkba, még mielőtt észrevettük volna. Fontos megmutatni az embereknek, mire képes és mire nem a mesterséges intelligencia, és úgy gondoltuk, a Tokiói Egyetem felvételi vizsgája remek eszköz ennek megértéséhez" - mondta Arai Noriko professzor, aki 2011-ben elindította a Torobokun-projektet. 

A robot az eddigi teszteken olyan jól teljesített, hogy Japán magánegyetemei 80 százalékának és négy állami egyetemnek a felvételi vizsgáján sikerrel szerepelt volna. A kutatók célja, hogy Torobokun 2021-ben a legnehezebb felvételi vizsgán is vegye az akadályt: "bejusson" a Tokiói Egyetemre, Japán elit állami egyetemére.

Az egyik legújabb robot, amelynél mesterséges intelligenciát alkalmaztak, a Softbank japán telekommunikációs konszern Pepper nevű humanoid robotja. Az 1,21 méter magas és 28 kilogramm súlyú robot a tervek szerint 2015 februárjától meg is vásárolható. Pepper felismeri a különböző hangszíneket, arckifejezéseket, gesztusokat és képes érzelmet kifejezni. "Célunk, hogy olyan, személyiséggel rendelkező robotot hozzunk létre, amely saját akaratából segíti egy család mindennapjait" - fogalmazott a Softbank vezetője, Maszajosi Szon.

A mesterséges intelligencia kutatása és fejlesztése az 1950-es években kezdődött. Évekig nem született áttörő eredmény, míg 2010-ben a Google megalkotta vezető nélküli autóit, majd 2011-ben az IBM bemutatta Watsont, a mesterséges intelligenciájú robotot, amely részt vett a Jeopardy! című amerikai kvízműsorban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.