Bármelyik elitegyetemre bejuthat a japán robot?

Japán legszigorúbb elitegyetemeire is bejuthatna a tesztek alapján egy mesterséges intelligenciájú robot.

  • MTI
Az egyik vezető japán egyetem campusa. Torobokun itt is átmenne a felvételin
Wikipedia

Japán Nemzeti Informatikai Intézetének (NII) kutatócsapata olyan magas mesterséges intelligenciájú robotot akart létrehozni, amely a legtekintélyesebb felsőoktatási intézmények felvételi vizsgáját is sikerrel teljesíti. A Torobokun névre keresztelt kutatórobot remekül szerepelt az első teszteken.

A vizsgákon feleletválasztós tesztekkel mérték a szerkezet tudását, a kutatók manuálisan táplálták be kérdéseiket, amelyekre Torobokun automatikusan válaszolt. A legtöbb választ néhány másodpercen belül megadta, egyetlen kérdés tartotta fel tovább, mintegy tíz percig.

Torobokun tudását hét tárgyban tesztelték, legjobban világtörténelem és japán történelem témájában szerepelt, legrosszabbul japán és angol nyelvből teljesített. Angolból a tudásalapú, például a hangsúlyjelekre és kiejtésre vonatkozó kérdésekre jól válaszolt, a párbeszédek kiegészítését kérő feladatnál viszont elbukott. A szakértők szerint a robotnak nehézséget okoz "elképzelni" a beszélgetés körülményeit és megérteni az állításokat.

"A mesterséges intelligencia beszivárgott a mindennapjainkba, még mielőtt észrevettük volna. Fontos megmutatni az embereknek, mire képes és mire nem a mesterséges intelligencia, és úgy gondoltuk, a Tokiói Egyetem felvételi vizsgája remek eszköz ennek megértéséhez" - mondta Arai Noriko professzor, aki 2011-ben elindította a Torobokun-projektet. 

A robot az eddigi teszteken olyan jól teljesített, hogy Japán magánegyetemei 80 százalékának és négy állami egyetemnek a felvételi vizsgáján sikerrel szerepelt volna. A kutatók célja, hogy Torobokun 2021-ben a legnehezebb felvételi vizsgán is vegye az akadályt: "bejusson" a Tokiói Egyetemre, Japán elit állami egyetemére.

Az egyik legújabb robot, amelynél mesterséges intelligenciát alkalmaztak, a Softbank japán telekommunikációs konszern Pepper nevű humanoid robotja. Az 1,21 méter magas és 28 kilogramm súlyú robot a tervek szerint 2015 februárjától meg is vásárolható. Pepper felismeri a különböző hangszíneket, arckifejezéseket, gesztusokat és képes érzelmet kifejezni. "Célunk, hogy olyan, személyiséggel rendelkező robotot hozzunk létre, amely saját akaratából segíti egy család mindennapjait" - fogalmazott a Softbank vezetője, Maszajosi Szon.

A mesterséges intelligencia kutatása és fejlesztése az 1950-es években kezdődött. Évekig nem született áttörő eredmény, míg 2010-ben a Google megalkotta vezető nélküli autóit, majd 2011-ben az IBM bemutatta Watsont, a mesterséges intelligenciájú robotot, amely részt vett a Jeopardy! című amerikai kvízműsorban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.