Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Japán legszigorúbb elitegyetemeire is bejuthatna a tesztek alapján egy mesterséges intelligenciájú robot.

Japán Nemzeti Informatikai Intézetének (NII) kutatócsapata olyan magas mesterséges intelligenciájú robotot akart létrehozni, amely a legtekintélyesebb felsőoktatási intézmények felvételi vizsgáját is sikerrel teljesíti. A Torobokun névre keresztelt kutatórobot remekül szerepelt az első teszteken.
A vizsgákon feleletválasztós tesztekkel mérték a szerkezet tudását, a kutatók manuálisan táplálták be kérdéseiket, amelyekre Torobokun automatikusan válaszolt. A legtöbb választ néhány másodpercen belül megadta, egyetlen kérdés tartotta fel tovább, mintegy tíz percig.
Torobokun tudását hét tárgyban tesztelték, legjobban világtörténelem és japán történelem témájában szerepelt, legrosszabbul japán és angol nyelvből teljesített. Angolból a tudásalapú, például a hangsúlyjelekre és kiejtésre vonatkozó kérdésekre jól válaszolt, a párbeszédek kiegészítését kérő feladatnál viszont elbukott. A szakértők szerint a robotnak nehézséget okoz "elképzelni" a beszélgetés körülményeit és megérteni az állításokat.
"A mesterséges intelligencia beszivárgott a mindennapjainkba, még mielőtt észrevettük volna. Fontos megmutatni az embereknek, mire képes és mire nem a mesterséges intelligencia, és úgy gondoltuk, a Tokiói Egyetem felvételi vizsgája remek eszköz ennek megértéséhez" - mondta Arai Noriko professzor, aki 2011-ben elindította a Torobokun-projektet.
A robot az eddigi teszteken olyan jól teljesített, hogy Japán magánegyetemei 80 százalékának és négy állami egyetemnek a felvételi vizsgáján sikerrel szerepelt volna. A kutatók célja, hogy Torobokun 2021-ben a legnehezebb felvételi vizsgán is vegye az akadályt: "bejusson" a Tokiói Egyetemre, Japán elit állami egyetemére.
Az egyik legújabb robot, amelynél mesterséges intelligenciát alkalmaztak, a Softbank japán telekommunikációs konszern Pepper nevű humanoid robotja. Az 1,21 méter magas és 28 kilogramm súlyú robot a tervek szerint 2015 februárjától meg is vásárolható. Pepper felismeri a különböző hangszíneket, arckifejezéseket, gesztusokat és képes érzelmet kifejezni. "Célunk, hogy olyan, személyiséggel rendelkező robotot hozzunk létre, amely saját akaratából segíti egy család mindennapjait" - fogalmazott a Softbank vezetője, Maszajosi Szon.
A mesterséges intelligencia kutatása és fejlesztése az 1950-es években kezdődött. Évekig nem született áttörő eredmény, míg 2010-ben a Google megalkotta vezető nélküli autóit, majd 2011-ben az IBM bemutatta Watsont, a mesterséges intelligenciájú robotot, amely részt vett a Jeopardy! című amerikai kvízműsorban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.