A szakdolgozat megírásától nem tartanak, a nyelvvizsgától annál inkább − a téli államvizsgaszezon közeledtével egyre több az ilyen bejegyzés az egyik közösségi oldal zárt hallgatói csoportjában. A téma − melyik nyelvvizsgaközpontban írásbelije a legkönnyebb, meddig lehet halogatni a bizonyítványszerzést − nem véletlenül mozgatja meg a végzősöket, 2016-ban majdnem 12 ezer diploma ragadt bent az egyetemeken és főiskolákon, mert hiányzott az oklevél átvételéhez szükséges nyelvvizsga. Azoknak valóban nincs könnyű dolguk, akik a középiskolából gyenge idegennyelv-tudással kerültek ki, így felsőfokú tanulmányaik mellett kell felkészülniük egy vagy két nyelvvizsgára. Sokan csak fizetős formában, magántanárnál, nyelviskolában, térítéses kurzusokon folytathatják a nyelvtanulást, több felsőoktatási intézmény azonban még mindig kínál ingyenes nyelvtanfolyamokat a hallgatóknak. Igaz, a szabályok intézményenként különböznek.

Nyelvtanfolyamok ingyen

A győri Széchenyi István Egyetem idegen nyelvi központja például ingyenes, fakultatív kurzusokat hirdet hallgatóknak és dolgozóknak, idén ősszel például heti kétórás spanyol-, kínai-, német-, angol-, francia- és latinkurzusra lehetett jelentkezni. A Szegedi Tudományegyetem hallgatói 16 egységnyi nyelvi kurzust vehetnek fel térítésmentesen − ez négy féléven át heti négy nyelvórára elég −, bármelyik szemeszterben, ha pedig valaki kimerítette a keretet, térítéses formában folytathatja a nyelvtanulást. A hallgatók a Konfuciusz Intézet tandíjmentes kurzusaira is jelentkezhetnek, a bevezető, kéthetes tanfolyamokon a kínai nyelv alapjait lehet elsajátítani.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanulók is felvehetnek térítésmentes nyelvórákat, a rendszer hasonló, mint Szegeden: az alapszakosok nyolc egységnyi támogatást kapnak, ezzel például négy féléven át heti kétszer két órában tanulhatnak angolt, franciát, hollandot, németet, olaszt, oroszt, japán vagy éppen spanyol nyelvet. Több egyetem ingyenes sportolási lehetőségeket is kínál: a Semmelweis Egyetem több karán kötelező testnevelésórák is vannak, a hallgatók olyan mozgásformák közül is választhatnak, mint a zumba, a jóga vagy a tenisz. Az Óbudai Egyetemen két féléven át kell testnevelésórákra járni, több tucat kurzus közül lehet válogatni, a Pécsi Tudományegyetemen tanulók pedig akár táncórákra is járhatnak, egy féléven át ingyenesen.

Karrierstart segítséggel

Míg a nyelvtanulási és a sportolási lehetőségek intézményenként különböznek, addig karrier-tanácsadásban kifejezetten erősek az egyetemek és főiskolák, a HVG legalábbis nem talált olyan felsőoktatási intézményt, ahol ne működne karrieriroda. A Budapesti Gazdasági Egyetem karrierirodájában − írják internetes bemutatkozásukban − évente 200-250 céggel veszik fel a kapcsolatot, a hallgatóknak nemcsak az álláskeresésben, hanem a megfelelő gyakorlati hely megtalálásában is segítenek, cégbemutatókat, állásbörzét és szakmai előadásokat szerveznek. A Szent István Egyetem karrierközpontja egyéni karrier-tanácsadást, pályaorientációs foglalkozást, munkahely-látogatást kínál a végzősöknek, akiket az önéletrajz- és motivációslevél-írásra, valamint az állásinterjúkra is felkészítenek. A Debreceni Egyetem karrierirodájában hasonló a választék, ott 50 perces egyéni konzultációra is jelentkezhetnek a hallgatók.

Szakkollégiumok, szakmai szervezetek

Persze nem kell a diplomaosztóig várni, már elsőévesként érdemes elkezdeni a szakmai kapcsolatok építését, ehhez jó terep például a szakkollégium. Az szakkollégiumok hivatalos oldalának listája szerint több mint 140 ilyen intézmény működik az országban, szakmai kurzusokat és konferenciákat kínálva a hallgatóknak. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem legrégebbi, 1895-ben alapított szakkollégiumábN, az Eötvös József Collegiumban a szakmai műhelyek működtetése mellett konferenciákat, tudományos esteket, előadásokat is szerveznek, a Budapesti Corvinus Egyetem Heller Farkas Szakkollégiumának tagjai minden félévben különböző kurzusokon, csapatépítő táborokon vesznek részt.

Az Óbudai Egyetem Jánossy Ferenc Szakkollégiumában az egyetemi oktatók mellett közgazdasági, ipari kutatási környezetben dolgozó meghívott közgazdászok és mérnökök is tartanak előadásokat.  A szakma „nagy öregjei” pedig vitaesteken mutatják be szakmai területük jelenlegi helyzetét, múltbeli fejlődését − olvasható a szakkollégium oldalán.

A szakkollégiumok mellett más diákszervezetekhez is csatlakozhatnak azok a hallgatók, akik nem elégednek meg az egyetemi előadásokkal és szemináriumokkal. A főként közgazdászhallgatókat tömörítő AIESEC magyar szervezete többek között konferenciákat és csereprogramokat szervez, a műszaki szakosok nemzetközi hálózatával, az IAESTE-vel mérnök-, természettudományi szakos és informatikushallgatók juthatnak ki például külföldi szakmai gyakorlatra, az Effemine pedig egyetemista és friss diplomás nők pályakezdését támogató programokat kínál. Az egyetemek és főiskolák elsőévesei „házon belüli” hallgatói csoportokba is beléphetnek, a Corvinuson például vitaklub, keresztény diákkör és néptáncegyüttes, a Műegyetemen környezettudatossággal foglalkozó zöld kör is működik.

Ösztöndíjak önköltséges hallgatóknak

A felvételi rendszer legutóbbi átalakítása óta a felsőoktatási intézmények zöme az önköltséges − emiatt a legtöbb ösztöndíjpályázatból kizárt − hallgatóknak anyagi segítséget is nyújt, a legaktívabbak a felvételi szabályok átírása miatt sok állami ösztöndíjas elsőévest veszítő jogi, bölcsész- és gazdasági karok. A Szegedi Tudományegyetem gazdaságtudományi karon például vállalati, alapítványi és kari ösztöndíjakra lehet pályázni, évente több mint százan kapnak így tandíjmentességet vagy -kedvezményt, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának önköltséges hallgatói tanulmányi és szociális szempontok alapján megítélt díjfizetési kedvezményben, vállalati ösztöndíjban és kollégiumi támogatásban is részesülhetnek, az ELTE jogi karán fizetős formában tanulók alapítványi és intézményi támogatást kérhetnek. Több felsőoktatási intézmény részletfizetési lehetőséggel könnyíti meg az államilag támogatott helyekről lecsúszó egyetemisták dolgát, akik így a 150-300 ezer forintos önköltséget nem egy öszegben, a szemeszter első napjaiban, hanem két vagy több részletben fizetik be.

A cikk a HVG Diploma 2018 kiadványban jelent meg.

A HVG ismét elkészítette a legjobb főiskolák és egyetemek rangsorát, amelyben az intézményi, kari, képzésterületi és szakos rangsorok mellett minden fontos gyakorlati tudnivalót megtaláltok az alap- és mesterszakokról, a felvételitől egészen a továbbképzési lehetőségekig. A HVG Diploma 2018 rangsort keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt, a kiadótól.