Lassan egy Nyíregyháza-Budapest retúrjegyre sem elég a tanulmányi ösztöndíj minimumösszege, amivel jó néhány elsőéves szembesül majd márciusban, amikor megkapja első ösztöndíját. Majdnem tíz éve változatlan a hallgatói juttatásokra fordítható állami támogatás összege, miközben a megélhetés költségei folyamatosan emelkednek, ezért egyre több egyetemista kénytelen a tanulás mellett munkát vállalni − hívta fel a figyelmet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). A szervezet júniusban, az ösztöndíjak összegének további stagnálását előrevetítő 2018-as költségvetés elfogadására úgy reagált: úgy tűnik, „a kormánynak nem fontosak a hallgatók, nem érdekes, hogy milyen körülmények között töltik mindennapjaikat”, hiába kérik ugyanis évek óta az ösztöndíjrendszer átdolgozását és az erre fordítható állami támogatás emelését. Bár Gulyás Tibor HÖOK-elnök októberben úgy nyilatkozott, megkezdődtek az egyeztetések a szervezet által kidolgozott felsőoktatási javaslatokról, az oktatásért felelős minisztériumban egyelőre nagy a csend, senki nem beszél ösztöndíjemelésről.

Egy biztos: a legfontosabb hallgatói juttatás, a tanulmányi ösztöndíj alsó összeghatára 2018-ban is 5950 forint lesz, a felsőoktatási törvény alapján intézményenként maximum minden második nappali tagozatos, állami ösztöndíjas hallgató számíthat tanulmányi eredménye alapján némi anyagi támogatásra. Az elosztás módja intézményenként, karonként, sőt szakonként eltérő lehet: van, ahol csupán a tanulmányi átlagot veszik figyelembe, máshol a teljesített tantárgyak száma és az érdemjegyek alapján matekoznak. Nem csupán a tíz éve változatlan összeggel van baj − a korábbi becslések alapján a tanulmányi ösztöndíj átlagos összege 15 ezer forint −, a jelenlegi rendszer alapján az önköltséges hallgatók akkor sem kaphatnak ösztöndíjat, ha jól teljesítenek.

Pedig a felvételi rendszer 2013-as átalakítása óta nem csupán a tanulmányi és az érettségi eredményektől, hanem minisztériumi döntésektől is függ, hogy egy végzős középiskolás állami ösztöndíjasként kezdheti-e el tanulmányait. A kormány több képzési terület állami támogatását drasztikusan csökkentette, a több ezer felvételizőt vonzó gazdasági, jogi, társadalomtudományi területen központilag emelték meg a ponthatárokat, így ezeken a képzéseken (más szakterületekkel ellentétben) csak azok szerezhetnek ingyenes helyet, akiknek kitűnő bizonyítványuk és érettségijük, nyelvvizsgájuk, kiemelkedő versenyeredményeik vannak. A magas ponthatárok miatt minden évben több ezer tehetséges, jó eredményű, de a kormány által nem preferált szakot választó diák szorul ki az államilag támogatott felsőoktatásból, ők csak akkor tanulhatnak ezeken a képzéseken, ha vállalják a tandíjfizetést − a jelenlegi szabályok miatt ők egyben kénytelenek lemondani a tanulmányi ösztöndíjról is. Bár több egyetemen és főiskolán indítottak ösztöndíjprogramot önköltségeseknek, a HÖOK szerint megoldást az jelenthetne, ha a beérkező önköltség bizonyos százalékát minden felsőoktatási intézmény köteles lenne elkülöníteni, a jól teljesítő fizetős hallgatók ebből a keretből kapnának tanulmányi ösztöndíjat.

Az önköltséges hallgatók szociális támogatást sem kaphatnak, pedig a félévenként legalább 100-300 ezer forintos tandíjat fizető családoknak alighanem jól jönne például az elsőéveseknek járó egyszeri − 59 500 forintos − alaptámogatás. A felsőoktatási intézmények azokat a nappali tagozatos állami ösztöndíjasokat segíthetik ezzel az összeggel, akik hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűek, egészségi vagy családi állapotuk miatt rászorulnak. Ezek a hallgatók rendszeres szociális támogatásra is pályázhatnak: a hátrányos helyzetű, korábban gyámság alá vett vagy félárva hallgatók legalább havi 11 900, a halmozottan hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő vagy egészségi állapotuk miatt rászorult, családfenntartó, nagycsaládos vagy árva hallgatók pedig havi minimum 23 800 forintos támogatásra számíthatnak. Az önköltséges szakon tanuló, anyagi problémákkal küzdő hallgatók az intézmények saját ösztöndíjai mellett a Bursa Hungarica-ösztöndíjra pályázhatnak, az elbíráláskor nem tesznek különbséget az ingyenes és a fizetős formában tanulók között. A viszonylag alacsony összegű, havi néhány ezer forintos ösztöndíjat az egyetemisták, főiskolások állandó lakhelyének önkormányzata és a felsőoktatási intézmények adják össze.

Ennél jóval nagyobb összegű a nemzeti felsőoktatási ösztöndíj (régi nevén: köztársasági ösztöndíj), amelyet azonban csak azok kaphatnak meg, akik már legalább két félévet elvégeztek, legalább 55 kreditet szereztek, kiemelkedő a tanulmányi, tudományos, szakmai teljesítményük, meggyőző versenyeredményeket értek el, továbbá oktatói ajánlásokat szereztek. A havi 40 ezer forintos ösztöndíj egy tanévre, vagyis tíz hónapra szól. Ennek az összegnek a többszörösét kaphatják meg azok az egyetemisták és főiskolások, akik olimpiai vagy paralimpiai versenyrendszerben sportolnak, és Európa-bajnokságon, világbajnokságon, olimpián vagy paralimpián dobogós helyet szereztek vagy éremesélyesek. Ha sikeresen pályáznak, a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíjprogramjával havi 120-240 ezer forintos állami apanázsra számíthatnak.

Az egyre komolyabb problémát okozó szakemberhiány miatt több szakon egyéb ösztöndíjakra is lehet pályázni. Az osztatlan tanárszakosok és a leendő gyógypedagógusok például megkaphatják a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjat, amelynek összege félévente 125 és 375 ezer forint között mozog. A hallgatóknak azonban érdemes alaposan átovasniuk az ösztöndíjszerződést, abban ugyanis meg kell jelölniük három olyan megyét, ahol a végzés után hajlandóak lennének elhelyezkedni. Frissdiplomásként a kiválasztott megyékben, a Klebelsberg Központ által ajánlott iskolák egyikében kell munkát vállalniuk, és legalább annyi ideig kell főállású pedagógusként dolgozniuk, ahány hónapig ösztöndíjat kaptak. Az idén három orvosi egyetemen elindított ápolás mesterszak hallgatói sem maradnak plusz támogatás nélkül, az első félévben 640 ezer, később a tanulmányi eredménytől függően 320-640 ezer forintot kaphatnak. Persze a bőkezű ösztöndíjért cserébe vállalniuk kell, hogy a mesterdiploma megszerzését követő öt éven belül legalább három évig teljes munkaidőben közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál dolgoznak.

A cikk a HVG Diploma 2018 kiadványban jelent meg.

A HVG ismét elkészítette a legjobb főiskolák és egyetemek rangsorát, amelyben az intézményi, kari, képzésterületi és szakos rangsorok mellett minden fontos gyakorlati tudnivalót megtaláltok az alap- és mesterszakokról, a felvételitől egészen a továbbképzési lehetőségekig. A HVG Diploma 2018 rangsort keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt, a kiadótól.