A Magyar Rektori Konferencia (MRK) egységének megőrzését, a felsőoktatást érintő döntések meghozatalában való nagyobb szerepvállalást és a hazai egyetemek idegen nyelvű képzéseinek erősítését tatja legfontosabb feladatainak Bódis József, a szervezet új elnöke, aki július 1-jétől tölti be tisztségét.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektoraként, valamint szülész-nőgyógyászként is dolgozó orvosprofesszor az MTI érdeklődésére hangsúlyozta: nem készült arra, hogy a 2011/2012-es időszak után újra betöltse az MRK elnöki pozícióját. "Többen szerettük volna, ha Mezey Barna marad az elnök, de ő jelezte, hogy nem vállalja az újabb jelölést, a választási eljárásban végül én élveztem a legnagyobb bizalmat" - jegyezte meg Bódis József.
Az egyetemi tanár hangsúlyozta: elnökségének két évében arra fog törekedni, hogy egységben tartsa a magyarországi felsőoktatás érdekvédelmi szervezeteként működő MRK-t. Utalt rá, hogy korábban voltak törekvések a rektori konferencia részekre bontására, például a főiskolák más szervezetbe tömörülésére, de szerinte a jelenlegi formában biztosítható a hatékonyabb működés és érdekérvényesítés.
Bódis József szeretné elérni azt is, hogy az MRK ahelyett, hogy "opponensi munkákat" osztanak rá, inkább cselekvő részese lenne a felsőoktatást érintő változásoknak. "Nemcsak kritikusok, hanem társszerzők is akarunk lenni az új felsőoktatási struktúra kialakításában" - mondta. Hozzátette, az ezzel kapcsolatos feladatok megoldására alkalmas a Felsőoktatási Kerekasztal, valamint a különböző felsőoktatási bizottságok, műhelyek is.
Az MRK elnöke kiemelt feladatnak nevezte az egyetemek idegen nyelvű képzéseinek erősítését, az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtését, valamint azt a marketingmunkát, amellyel elérhető, hogy a külföldiek kedvet kapjanak magyarországi továbbtanuláshoz. A professzor kiemelte, hogy például a brazil állami ösztöndíjprogram keretében eddig közel kétezer brazil hallgató kapott támogatást magyarországi tanulmányaihoz.
Bódis József a várhatóan idén ősztől felálló kancelláriarendszerrel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a törvényjavaslat szerint továbbra is a rektor marad a felsőoktatási intézmények első számú vezetője.
Az MRK elnöke kifogásolta ugyanakkor azt az elképzelést, mely szerint a kancellároknak nemcsak szavazati joguk lenne a szenátusokban, hanem meg is vétózhatnák a testület döntéseit. "Lesz ugyan lehetőség a fenntartóval rendezni a vitás ügyeket, de hibának tartanám, ha egyetlen ember kétségbe vonhatná a szenátus legfelsőbb hatalmi jogait" - jelentette ki.
Az orvosprofesszor azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy a gazdasági főigazgatói pozíció a kancellár kinevezése után húsz nappal megszűnne, az intézményeknek azonban joguk lesz gazdasági vezető kinevezésére, azt mondta: a kancellár személyétől, képzettségétől függően lesz szükség gazdasági vezetőre.
Bódis József a napokban kinevezett új felsőoktatási államtitkárról azt mondta: Palkovics Lászlót felkészült szakembernek tartja, aki azon túl, hogy egyetemi tanár, akadémikus, olyan, felsőoktatási elméleti és vállalatoknál folytatott gyakorlati foglalkozásokból álló duális képzést valósított meg a szakterületén, amely mintaként szolgálhat a hazai felsőoktatás egyes területein.
Az MRK elnökének véleménye szerint Palkovics László kedvező változást hozhat a felsőoktatásban. Bódis József hangsúlyozta: egyetért Palkovics Lászlóval a duális képzés fontosságában, és hozzá hasonlóan felhívta a figyelmet arra, hogy az csak olyan gyakorlatorientált képzések esetén képzelhető el, mint amilyenek a műszaki, vagy - esetleg speciális formában - tanári szakok, a szabad bölcselet esetében nyilvánvalóan nem.
Az MRK elnöke szólt arról is, hogy támogatja a felsőoktatási államtitkárnak az alapszakok csökkentésére irányuló elképzelését, mellyel sokan egyetértenek a felsőoktatásban. "Vannak olyan szakok, hogy nem is egyértelmű, miről szólnak, de indulnak, ezen a téren szükség van a racionalizálásra, csak az a kérdés, hogyan történik a végrehajtás" - hangoztatta. Szavai szerint nem szabad sokáig húzni, "venni kell egy mély lélegzetet és az ősz folyamán megcsinálni". A felsőoktatásnak szerinte szinte nincs olyan területe, amelyet az észszerűsítés ne érintene, a szakok túlburjánzása mégis elsősorban a humán területen érezhető.
Bódis József az MTI-nek a felsőoktatási intézményrendszert érintő lehetséges változásokra vonatkozó kérdésekre azt jegyezte meg, hogy itt is szükség van változtatásra, a struktúrát a társadalmi igényekhez kell igazítani. Hozzáfűzte: elengedhetetlen az összehangolt működés, azaz egy-egy régióban a párhuzamosságok megszüntetése, s azon képzések erősítése, amelyekben hiány, lemaradás tapasztalható.
Szólt arról is, hogy egyetért Palkovics Lászlóval a Felsőoktatási Kerekasztal szűkítéséről. Hangsúlyozta, ennek részleteiről még nem értesült, de tapasztalatai szerint voltak a kerekasztal-megbeszéléseknek a felsőoktatásban kevésbé jártas résztvevői. Megjegyezte, a kerekasztalt várhatóan a nyár végére hívják össze, meghívót még nem kapott.
A MRK elnöke az MTI érdeklődésére elmondta: rektori és elnöki teendői mellett gyakorolja orvosi hivatását is, mert a döntések meghozatalához szüksége van a "napi rutinra", az emberekkel való kapcsolattartásra, a bizalomra, amelyet orvosként maga körül érez. "Nekem mindent a szakmám adott. A tudományos előmenetelt, a kapcsolatokat, az egzisztenciát. Ha ezt az alapot kiiktatnám az életemből, légüres térbe kerülnék" - fűzte hozzá Bódis József.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
