A Magyar Rektori Konferencia (MRK) egységének megőrzését, a felsőoktatást érintő döntések meghozatalában való nagyobb szerepvállalást és a hazai egyetemek idegen nyelvű képzéseinek erősítését tatja legfontosabb feladatainak Bódis József, a szervezet új elnöke, aki július 1-jétől tölti be tisztségét.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektoraként, valamint szülész-nőgyógyászként is dolgozó orvosprofesszor az MTI érdeklődésére hangsúlyozta: nem készült arra, hogy a 2011/2012-es időszak után újra betöltse az MRK elnöki pozícióját. "Többen szerettük volna, ha Mezey Barna marad az elnök, de ő jelezte, hogy nem vállalja az újabb jelölést, a választási eljárásban végül én élveztem a legnagyobb bizalmat" - jegyezte meg Bódis József.
Az egyetemi tanár hangsúlyozta: elnökségének két évében arra fog törekedni, hogy egységben tartsa a magyarországi felsőoktatás érdekvédelmi szervezeteként működő MRK-t. Utalt rá, hogy korábban voltak törekvések a rektori konferencia részekre bontására, például a főiskolák más szervezetbe tömörülésére, de szerinte a jelenlegi formában biztosítható a hatékonyabb működés és érdekérvényesítés.
Bódis József szeretné elérni azt is, hogy az MRK ahelyett, hogy "opponensi munkákat" osztanak rá, inkább cselekvő részese lenne a felsőoktatást érintő változásoknak. "Nemcsak kritikusok, hanem társszerzők is akarunk lenni az új felsőoktatási struktúra kialakításában" - mondta. Hozzátette, az ezzel kapcsolatos feladatok megoldására alkalmas a Felsőoktatási Kerekasztal, valamint a különböző felsőoktatási bizottságok, műhelyek is.
Az MRK elnöke kiemelt feladatnak nevezte az egyetemek idegen nyelvű képzéseinek erősítését, az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtését, valamint azt a marketingmunkát, amellyel elérhető, hogy a külföldiek kedvet kapjanak magyarországi továbbtanuláshoz. A professzor kiemelte, hogy például a brazil állami ösztöndíjprogram keretében eddig közel kétezer brazil hallgató kapott támogatást magyarországi tanulmányaihoz.
Bódis József a várhatóan idén ősztől felálló kancelláriarendszerrel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a törvényjavaslat szerint továbbra is a rektor marad a felsőoktatási intézmények első számú vezetője.
Az MRK elnöke kifogásolta ugyanakkor azt az elképzelést, mely szerint a kancellároknak nemcsak szavazati joguk lenne a szenátusokban, hanem meg is vétózhatnák a testület döntéseit. "Lesz ugyan lehetőség a fenntartóval rendezni a vitás ügyeket, de hibának tartanám, ha egyetlen ember kétségbe vonhatná a szenátus legfelsőbb hatalmi jogait" - jelentette ki.
Az orvosprofesszor azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy a gazdasági főigazgatói pozíció a kancellár kinevezése után húsz nappal megszűnne, az intézményeknek azonban joguk lesz gazdasági vezető kinevezésére, azt mondta: a kancellár személyétől, képzettségétől függően lesz szükség gazdasági vezetőre.
Bódis József a napokban kinevezett új felsőoktatási államtitkárról azt mondta: Palkovics Lászlót felkészült szakembernek tartja, aki azon túl, hogy egyetemi tanár, akadémikus, olyan, felsőoktatási elméleti és vállalatoknál folytatott gyakorlati foglalkozásokból álló duális képzést valósított meg a szakterületén, amely mintaként szolgálhat a hazai felsőoktatás egyes területein.
Az MRK elnökének véleménye szerint Palkovics László kedvező változást hozhat a felsőoktatásban. Bódis József hangsúlyozta: egyetért Palkovics Lászlóval a duális képzés fontosságában, és hozzá hasonlóan felhívta a figyelmet arra, hogy az csak olyan gyakorlatorientált képzések esetén képzelhető el, mint amilyenek a műszaki, vagy - esetleg speciális formában - tanári szakok, a szabad bölcselet esetében nyilvánvalóan nem.
Az MRK elnöke szólt arról is, hogy támogatja a felsőoktatási államtitkárnak az alapszakok csökkentésére irányuló elképzelését, mellyel sokan egyetértenek a felsőoktatásban. "Vannak olyan szakok, hogy nem is egyértelmű, miről szólnak, de indulnak, ezen a téren szükség van a racionalizálásra, csak az a kérdés, hogyan történik a végrehajtás" - hangoztatta. Szavai szerint nem szabad sokáig húzni, "venni kell egy mély lélegzetet és az ősz folyamán megcsinálni". A felsőoktatásnak szerinte szinte nincs olyan területe, amelyet az észszerűsítés ne érintene, a szakok túlburjánzása mégis elsősorban a humán területen érezhető.
Bódis József az MTI-nek a felsőoktatási intézményrendszert érintő lehetséges változásokra vonatkozó kérdésekre azt jegyezte meg, hogy itt is szükség van változtatásra, a struktúrát a társadalmi igényekhez kell igazítani. Hozzáfűzte: elengedhetetlen az összehangolt működés, azaz egy-egy régióban a párhuzamosságok megszüntetése, s azon képzések erősítése, amelyekben hiány, lemaradás tapasztalható.
Szólt arról is, hogy egyetért Palkovics Lászlóval a Felsőoktatási Kerekasztal szűkítéséről. Hangsúlyozta, ennek részleteiről még nem értesült, de tapasztalatai szerint voltak a kerekasztal-megbeszéléseknek a felsőoktatásban kevésbé jártas résztvevői. Megjegyezte, a kerekasztalt várhatóan a nyár végére hívják össze, meghívót még nem kapott.
A MRK elnöke az MTI érdeklődésére elmondta: rektori és elnöki teendői mellett gyakorolja orvosi hivatását is, mert a döntések meghozatalához szüksége van a "napi rutinra", az emberekkel való kapcsolattartásra, a bizalomra, amelyet orvosként maga körül érez. "Nekem mindent a szakmám adott. A tudományos előmenetelt, a kapcsolatokat, az egzisztenciát. Ha ezt az alapot kiiktatnám az életemből, légüres térbe kerülnék" - fűzte hozzá Bódis József.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
