"Vannak olyan szakok, hogy nem is egyértelmű, miről szólnak"

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) egységének megőrzését, a felsőoktatást érintő döntések meghozatalában való nagyobb szerepvállalást és a hazai egyetemek idegen nyelvű képzéseinek erősítését tatja legfontosabb feladatainak Bódis József, a szervezet új elnöke, aki július 1-jétől tölti be tisztségét.

  • MTI

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektoraként, valamint szülész-nőgyógyászként is dolgozó orvosprofesszor az MTI érdeklődésére hangsúlyozta: nem készült arra, hogy a 2011/2012-es időszak után újra betöltse az MRK elnöki pozícióját. "Többen szerettük volna, ha Mezey Barna marad az elnök, de ő jelezte, hogy nem vállalja az újabb jelölést, a választási eljárásban végül én élveztem a legnagyobb bizalmat" - jegyezte meg Bódis József.

Az egyetemi tanár hangsúlyozta: elnökségének két évében arra fog törekedni, hogy egységben tartsa a magyarországi felsőoktatás érdekvédelmi szervezeteként működő MRK-t. Utalt rá, hogy korábban voltak törekvések a rektori konferencia részekre bontására, például a főiskolák más szervezetbe tömörülésére, de szerinte a jelenlegi formában biztosítható a hatékonyabb működés és érdekérvényesítés.

Bódis József szeretné elérni azt is, hogy az MRK ahelyett, hogy "opponensi munkákat" osztanak rá, inkább cselekvő részese lenne a felsőoktatást érintő változásoknak. "Nemcsak kritikusok, hanem társszerzők is akarunk lenni az új felsőoktatási struktúra kialakításában" - mondta. Hozzátette, az ezzel kapcsolatos feladatok megoldására alkalmas a Felsőoktatási Kerekasztal, valamint a különböző felsőoktatási bizottságok, műhelyek is.

Az MRK elnöke kiemelt feladatnak nevezte az egyetemek idegen nyelvű képzéseinek erősítését, az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtését, valamint azt a marketingmunkát, amellyel elérhető, hogy a külföldiek kedvet kapjanak magyarországi továbbtanuláshoz. A professzor kiemelte, hogy például a brazil állami ösztöndíjprogram keretében eddig közel kétezer brazil hallgató kapott támogatást magyarországi tanulmányaihoz. 

Fülöp Máté

Bódis József a várhatóan idén ősztől felálló kancelláriarendszerrel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a törvényjavaslat szerint továbbra is a rektor marad a felsőoktatási intézmények első számú vezetője.

Az MRK elnöke kifogásolta ugyanakkor azt az elképzelést, mely szerint a kancellároknak nemcsak szavazati joguk lenne a szenátusokban, hanem meg is vétózhatnák a testület döntéseit. "Lesz ugyan lehetőség a fenntartóval rendezni a vitás ügyeket, de hibának tartanám, ha egyetlen ember kétségbe vonhatná a szenátus legfelsőbb hatalmi jogait" - jelentette ki.

Az orvosprofesszor azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy a gazdasági főigazgatói pozíció a kancellár kinevezése után húsz nappal megszűnne, az intézményeknek azonban joguk lesz gazdasági vezető kinevezésére, azt mondta: a kancellár személyétől, képzettségétől függően lesz szükség gazdasági vezetőre.

Bódis József a napokban kinevezett új felsőoktatási államtitkárról azt mondta: Palkovics Lászlót felkészült szakembernek tartja, aki azon túl, hogy egyetemi tanár, akadémikus, olyan, felsőoktatási elméleti és vállalatoknál folytatott gyakorlati foglalkozásokból álló duális képzést valósított meg a szakterületén, amely mintaként szolgálhat a hazai felsőoktatás egyes területein. 

Az MRK elnökének véleménye szerint Palkovics László kedvező változást hozhat a felsőoktatásban. Bódis József hangsúlyozta: egyetért Palkovics Lászlóval a duális képzés fontosságában, és hozzá hasonlóan felhívta a figyelmet arra, hogy az csak olyan gyakorlatorientált képzések esetén képzelhető el, mint amilyenek a műszaki, vagy - esetleg speciális formában - tanári szakok, a szabad bölcselet esetében nyilvánvalóan nem.

Az MRK elnöke szólt arról is, hogy támogatja a felsőoktatási államtitkárnak az alapszakok csökkentésére irányuló elképzelését, mellyel sokan egyetértenek a felsőoktatásban. "Vannak olyan szakok, hogy nem is egyértelmű, miről szólnak, de indulnak, ezen a téren szükség van a racionalizálásra, csak az a kérdés, hogyan történik a végrehajtás" - hangoztatta. Szavai szerint nem szabad sokáig húzni, "venni kell egy mély lélegzetet és az ősz folyamán megcsinálni". A felsőoktatásnak szerinte szinte nincs olyan területe, amelyet az észszerűsítés ne érintene, a szakok túlburjánzása mégis elsősorban a humán területen érezhető.

Bódis József az MTI-nek a felsőoktatási intézményrendszert érintő lehetséges változásokra vonatkozó kérdésekre azt jegyezte meg, hogy itt is szükség van változtatásra, a struktúrát a társadalmi igényekhez kell igazítani. Hozzáfűzte: elengedhetetlen az összehangolt működés, azaz egy-egy régióban a párhuzamosságok megszüntetése, s azon képzések erősítése, amelyekben hiány, lemaradás tapasztalható.

Szólt arról is, hogy egyetért Palkovics Lászlóval a Felsőoktatási Kerekasztal szűkítéséről. Hangsúlyozta, ennek részleteiről még nem értesült, de tapasztalatai szerint voltak a kerekasztal-megbeszéléseknek a felsőoktatásban kevésbé jártas résztvevői. Megjegyezte, a kerekasztalt várhatóan a nyár végére hívják össze, meghívót még nem kapott.

A MRK elnöke az MTI érdeklődésére elmondta: rektori és elnöki teendői mellett gyakorolja orvosi hivatását is, mert a döntések meghozatalához szüksége van a "napi rutinra", az emberekkel való kapcsolattartásra, a bizalomra, amelyet orvosként maga körül érez. "Nekem mindent a szakmám adott. A tudományos előmenetelt, a kapcsolatokat, az egzisztenciát. Ha ezt az alapot kiiktatnám az életemből, légüres térbe kerülnék" - fűzte hozzá Bódis József.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.