Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete (Tudosz) elnöksége a tudományos utánpótlás védelmében kéri a...

A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete (Tudosz) elnöksége a tudományos utánpótlás védelmében kéri a döntéshozóktól, ne két héttel, hanem egy évvel halasszák el az új felvételi rendszer bevezetését, biztosítva hatásainak újragondolását, szükség esetén újrafogalmazását.
Az érdekvédelmi szervezet közleményében emlékeztetett arra, hogy az oktatási államtitkárság úgy döntött, jelentősen csökkenteni kell a felsőoktatásban térítésmentesen tanuló hallgatók számát. Sajnálattal vették tudomásul - tette hozzá a Tudosz -, hogy a döntés meghozatalát alátámasztó tanulmányok, háttérszámítások, hatástanulmányok vagy nem készültek el, vagy a nyilvánosság számára nem hozzáférhetők.
A tömörülés aggályosnak tartja a döntést, mert egyrészt a sokéves gyakorlattal szemben nem ad elegendő időt arra, hogy a továbbtanulók az új feltételek ismeretében megfontolt döntést hozhassanak, ha szükséges, módosítsák elképzelésüket. Másrészt nem látható, hogy a felsőoktatási intézmények finanszírozása hogyan biztosíthatja a további működésüket, a jó színvonalú oktatást.
Ezért arra kérik a döntéshozókat, ne két héttel, hanem egy évvel halasszák el az új rendszer bevezetését, hogy újra lehessen gondolni a hatásait, és szükség esetén a rendszert újra lehessen alkotni.
Az oktatási államtitkárság múlt csütörtökön közölte, hogy február 24-ig meghosszabbították a jelentkezési határidőt a felsőoktatási intézményekbe, így a diákoknak és családjuknak így kilenc nappal több áll rendelkezésükre a döntésre.
Szabó Máté, az alapvető jog biztosa aznap közölte, hogy sérülnek a felsőoktatási felvételi előtt álló fiatalok jogai, mert a feltételek változása miatt mindössze két hetük maradt arra, hogy újragondolják lehetőségeiket, és "életre szóló döntést hozzanak". Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala úgy látja, nincs kellő idő a megalapozott döntések meghozatalához, és ezzel sérülnek a fiatalok jogbiztonság követelményéből fakadó jogai.
Az ombudsmani hivatal a közleményben felidézte az elmúlt időszak felvételi eljárást érintő változtatásait. Mint írták, a folyamatosan változó jogi feltételek következtében jelentősen átalakultak a korábban meghirdetett képzési formák és azok feltételrendszere.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája ugyancsak múlt csütörtökön azt kezdeményezte, hogy legalább tíz nappal tolják ki a jelentkezési határidőt. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke azt mondta, azért tartják szükségesnek a február 15-i határidő meghosszabbítását, mert véleményük szerint nem elegendő a rendelkezésre álló idő.
A felsőoktatási felvételi tájékoztató kiegészítése január 31-én jelent meg, az idei, intézményekre, képzési területekre és szakokra lebontott keretszámokat pedig január 20-án hozták nyilvánosságra.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.