Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete (Tudosz) elnöksége a tudományos utánpótlás védelmében kéri a...

A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete (Tudosz) elnöksége a tudományos utánpótlás védelmében kéri a döntéshozóktól, ne két héttel, hanem egy évvel halasszák el az új felvételi rendszer bevezetését, biztosítva hatásainak újragondolását, szükség esetén újrafogalmazását.
Az érdekvédelmi szervezet közleményében emlékeztetett arra, hogy az oktatási államtitkárság úgy döntött, jelentősen csökkenteni kell a felsőoktatásban térítésmentesen tanuló hallgatók számát. Sajnálattal vették tudomásul - tette hozzá a Tudosz -, hogy a döntés meghozatalát alátámasztó tanulmányok, háttérszámítások, hatástanulmányok vagy nem készültek el, vagy a nyilvánosság számára nem hozzáférhetők.
A tömörülés aggályosnak tartja a döntést, mert egyrészt a sokéves gyakorlattal szemben nem ad elegendő időt arra, hogy a továbbtanulók az új feltételek ismeretében megfontolt döntést hozhassanak, ha szükséges, módosítsák elképzelésüket. Másrészt nem látható, hogy a felsőoktatási intézmények finanszírozása hogyan biztosíthatja a további működésüket, a jó színvonalú oktatást.
Ezért arra kérik a döntéshozókat, ne két héttel, hanem egy évvel halasszák el az új rendszer bevezetését, hogy újra lehessen gondolni a hatásait, és szükség esetén a rendszert újra lehessen alkotni.
Az oktatási államtitkárság múlt csütörtökön közölte, hogy február 24-ig meghosszabbították a jelentkezési határidőt a felsőoktatási intézményekbe, így a diákoknak és családjuknak így kilenc nappal több áll rendelkezésükre a döntésre.
Szabó Máté, az alapvető jog biztosa aznap közölte, hogy sérülnek a felsőoktatási felvételi előtt álló fiatalok jogai, mert a feltételek változása miatt mindössze két hetük maradt arra, hogy újragondolják lehetőségeiket, és "életre szóló döntést hozzanak". Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala úgy látja, nincs kellő idő a megalapozott döntések meghozatalához, és ezzel sérülnek a fiatalok jogbiztonság követelményéből fakadó jogai.
Az ombudsmani hivatal a közleményben felidézte az elmúlt időszak felvételi eljárást érintő változtatásait. Mint írták, a folyamatosan változó jogi feltételek következtében jelentősen átalakultak a korábban meghirdetett képzési formák és azok feltételrendszere.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája ugyancsak múlt csütörtökön azt kezdeményezte, hogy legalább tíz nappal tolják ki a jelentkezési határidőt. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke azt mondta, azért tartják szükségesnek a február 15-i határidő meghosszabbítását, mert véleményük szerint nem elegendő a rendelkezésre álló idő.
A felsőoktatási felvételi tájékoztató kiegészítése január 31-én jelent meg, az idei, intézményekre, képzési területekre és szakokra lebontott keretszámokat pedig január 20-án hozták nyilvánosságra.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).