A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete (Tudosz) elnöksége a tudományos utánpótlás védelmében kéri a...
A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete (Tudosz) elnöksége a tudományos utánpótlás védelmében kéri a döntéshozóktól, ne két héttel, hanem egy évvel halasszák el az új felvételi rendszer bevezetését, biztosítva hatásainak újragondolását, szükség esetén újrafogalmazását.
Az érdekvédelmi szervezet közleményében emlékeztetett arra, hogy az oktatási államtitkárság úgy döntött, jelentősen csökkenteni kell a felsőoktatásban térítésmentesen tanuló hallgatók számát. Sajnálattal vették tudomásul - tette hozzá a Tudosz -, hogy a döntés meghozatalát alátámasztó tanulmányok, háttérszámítások, hatástanulmányok vagy nem készültek el, vagy a nyilvánosság számára nem hozzáférhetők.
A tömörülés aggályosnak tartja a döntést, mert egyrészt a sokéves gyakorlattal szemben nem ad elegendő időt arra, hogy a továbbtanulók az új feltételek ismeretében megfontolt döntést hozhassanak, ha szükséges, módosítsák elképzelésüket. Másrészt nem látható, hogy a felsőoktatási intézmények finanszírozása hogyan biztosíthatja a további működésüket, a jó színvonalú oktatást.
Ezért arra kérik a döntéshozókat, ne két héttel, hanem egy évvel halasszák el az új rendszer bevezetését, hogy újra lehessen gondolni a hatásait, és szükség esetén a rendszert újra lehessen alkotni.
Az oktatási államtitkárság múlt csütörtökön közölte, hogy február 24-ig meghosszabbították a jelentkezési határidőt a felsőoktatási intézményekbe, így a diákoknak és családjuknak így kilenc nappal több áll rendelkezésükre a döntésre.
Szabó Máté, az alapvető jog biztosa aznap közölte, hogy sérülnek a felsőoktatási felvételi előtt álló fiatalok jogai, mert a feltételek változása miatt mindössze két hetük maradt arra, hogy újragondolják lehetőségeiket, és "életre szóló döntést hozzanak". Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala úgy látja, nincs kellő idő a megalapozott döntések meghozatalához, és ezzel sérülnek a fiatalok jogbiztonság követelményéből fakadó jogai.
Az ombudsmani hivatal a közleményben felidézte az elmúlt időszak felvételi eljárást érintő változtatásait. Mint írták, a folyamatosan változó jogi feltételek következtében jelentősen átalakultak a korábban meghirdetett képzési formák és azok feltételrendszere.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája ugyancsak múlt csütörtökön azt kezdeményezte, hogy legalább tíz nappal tolják ki a jelentkezési határidőt. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke azt mondta, azért tartják szükségesnek a február 15-i határidő meghosszabbítását, mert véleményük szerint nem elegendő a rendelkezésre álló idő.
A felsőoktatási felvételi tájékoztató kiegészítése január 31-én jelent meg, az idei, intézményekre, képzési területekre és szakokra lebontott keretszámokat pedig január 20-án hozták nyilvánosságra.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
