Tudosz: egy évvel halasszák el az új felvételi rendszer bevezetését

A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete (Tudosz) elnöksége a tudományos utánpótlás védelmében kéri a...

  • MTI
túry

A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete (Tudosz) elnöksége a tudományos utánpótlás védelmében kéri a döntéshozóktól, ne két héttel, hanem egy évvel halasszák el az új felvételi rendszer bevezetését, biztosítva hatásainak újragondolását, szükség esetén újrafogalmazását.

Az érdekvédelmi szervezet közleményében emlékeztetett arra, hogy az oktatási államtitkárság úgy döntött, jelentősen csökkenteni kell a felsőoktatásban térítésmentesen tanuló hallgatók számát. Sajnálattal vették tudomásul - tette hozzá a Tudosz -, hogy a döntés meghozatalát alátámasztó tanulmányok, háttérszámítások, hatástanulmányok vagy nem készültek el, vagy a nyilvánosság számára nem hozzáférhetők.

A tömörülés aggályosnak tartja a döntést, mert egyrészt a sokéves gyakorlattal szemben nem ad elegendő időt arra, hogy a továbbtanulók az új feltételek ismeretében megfontolt döntést hozhassanak, ha szükséges, módosítsák elképzelésüket. Másrészt nem látható, hogy a felsőoktatási intézmények finanszírozása hogyan biztosíthatja a további működésüket, a jó színvonalú oktatást.

Ezért arra kérik a döntéshozókat, ne két héttel, hanem egy évvel halasszák el az új rendszer bevezetését, hogy újra lehessen gondolni a hatásait, és szükség esetén a rendszert újra lehessen alkotni. 

Az oktatási államtitkárság múlt  csütörtökön közölte, hogy február 24-ig meghosszabbították a jelentkezési határidőt a felsőoktatási intézményekbe, így a diákoknak és családjuknak így kilenc nappal több áll rendelkezésükre a döntésre. 

Szabó Máté, az alapvető jog biztosa aznap közölte, hogy sérülnek a felsőoktatási felvételi előtt álló fiatalok jogai, mert a feltételek változása miatt mindössze két hetük maradt arra, hogy újragondolják lehetőségeiket, és "életre szóló döntést hozzanak". Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala úgy látja, nincs kellő idő a megalapozott döntések meghozatalához, és ezzel sérülnek a fiatalok jogbiztonság követelményéből fakadó jogai.

Az ombudsmani hivatal a közleményben felidézte az elmúlt időszak felvételi eljárást érintő változtatásait. Mint írták, a folyamatosan változó jogi feltételek következtében jelentősen átalakultak a korábban meghirdetett képzési formák és azok feltételrendszere.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája ugyancsak múlt csütörtökön azt kezdeményezte, hogy legalább tíz nappal tolják ki a jelentkezési határidőt. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke azt mondta, azért tartják szükségesnek a február 15-i határidő meghosszabbítását, mert véleményük szerint nem elegendő a rendelkezésre álló idő. 

A felsőoktatási felvételi tájékoztató kiegészítése január 31-én jelent meg, az idei, intézményekre, képzési területekre és szakokra lebontott keretszámokat pedig január 20-án hozták nyilvánosságra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.