Kétszáznegyvenhárom igennel és harminchét nemmel elfogadta a parlament az új felsőoktatási törvényt. Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke és a szintén fideszes Lasztovicza Jenő nemet mondott a zárószavazáson.
A jogszabály alapján nehezebb lesz az egyetemi-főiskolai felvételi, változik a felsőoktatási intézmények finanszírozása, és több szakon ismét bevezetik az osztatlan képzési stuktúrát.
A májusban kiszivárgott információkkal ellentétben a felsőoktatási törvény továbbra is tizenkilenc állami egyetemmel, kilenc állami főiskolával, két magánegyetemmel, huszonegy egyházi főiskolával és tizenegy magánfőiskolával számol - vagyis az intézményi struktúra egyelőre nem változik.
A jogszabályból már korábban kikerült a tudományegyetem-főiskola felosztás. Az októberi, a kormány.hu-n közzétett változatban még az állt, hogy az egyetemet mint intézménytípust néhány éven belül megszüntetik, a jelenleg működő egyetemek főiskolaként vagy tudományegyetemként folytathatják tovább – igaz, ez utóbbihoz szigorú szabályoknak kellett volna megfelelniük.
A kormány ugyanakkor több intézményt „a nemzetstratégiai cél érdekében” kiemeltté minősíthet: az egyetemek kutatóegyetemmé, a főiskolák pedig alkalmazott kutatások főiskolájává válhatnak.
| Pokorni erre is nemet mondott |
| Két fideszes képviselő mondott nemet a felsőoktatási törvény zárószavazásán: Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának elnöke mellett Lasztovicza Jenő is. Pokorni kedd hajnalban, a közoktatási törvényre is nemmel szavazott, döntését később úgy magyarázta, a jogszabályban több olyan elem is volt, amit károsnak tart. |
A hallgatók három formában tanulhatnak egyetemen és főiskolán: teljes állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal és önköltséges formában - a törvény meghagyta a kétirányú átsorolás lehetőségét is, vagyis az önköltségesek közül a legjobban teljesítők "helyet cserélnek" a legrosszabbul teljesítő állami ösztöndíjasokkal.
Hároméves nyelvvizsga-amnesztia: lesz, de szigorúbb feltételekkel
A parlament kedd hajnalban szavazta meg a hároméves "nyelvvizsga-amnesztiát", két nappal az új felsőoktatási törvény zárószavazása előtt azonban újabb módosítóval szabták át a könnyített diplomaszerzésről szóló passzusokat.
Az oktatási bizottság eredeti javaslatában az állt, hogy 2013 és 2016 között azok az egyetemisták és főiskolások is megkaphatják diplomájukat, akik a záróvizsgát követő három évben nem szereztek nyelvvizsgát.
Mivel a parlament rábólintott a nemzetierőforrás-miniszter szerdai, zárószavazás előtti módosító indítványára, mégsem automatikusan kapják majd meg diplomájukat a 2013 előtt végzettek. Csak azok vehetnék át az oklevelüket, akik a felsőoktatási intézményük saját szervezésű idegen nyelvi vizsgáján megfelelően teljesítenek, vagyis nyelvvizsgát nem, de nyelvtudást tőlük is kérnének. A nyelvvizsga-amnesztiáról szóló korábbi cikkeinket itt találjátok meg.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
