Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A jogszabály alapján nehezebb lesz az egyetemi-főiskolai felvételi, változik a felsőoktatási intézmények finanszírozása, és több szakon ismét bevezetik az osztatlan képzési stuktúrát.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A májusban kiszivárgott információkkal ellentétben a felsőoktatási törvény továbbra is tizenkilenc állami egyetemmel, kilenc állami főiskolával, két magánegyetemmel, huszonegy egyházi főiskolával és tizenegy magánfőiskolával számol - vagyis az intézményi struktúra egyelőre nem változik.
A jogszabályból már korábban kikerült a tudományegyetem-főiskola felosztás. Az októberi, a kormány.hu-n közzétett változatban még az állt, hogy az egyetemet mint intézménytípust néhány éven belül megszüntetik, a jelenleg működő egyetemek főiskolaként vagy tudományegyetemként folytathatják tovább – igaz, ez utóbbihoz szigorú szabályoknak kellett volna megfelelniük.
A kormány ugyanakkor több intézményt „a nemzetstratégiai cél érdekében” kiemeltté minősíthet: az egyetemek kutatóegyetemmé, a főiskolák pedig alkalmazott kutatások főiskolájává válhatnak.
| Pokorni erre is nemet mondott |
| Két fideszes képviselő mondott nemet a felsőoktatási törvény zárószavazásán: Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának elnöke mellett Lasztovicza Jenő is. Pokorni kedd hajnalban, a közoktatási törvényre is nemmel szavazott, döntését később úgy magyarázta, a jogszabályban több olyan elem is volt, amit károsnak tart. |
A hallgatók három formában tanulhatnak egyetemen és főiskolán: teljes állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal és önköltséges formában - a törvény meghagyta a kétirányú átsorolás lehetőségét is, vagyis az önköltségesek közül a legjobban teljesítők "helyet cserélnek" a legrosszabbul teljesítő állami ösztöndíjasokkal.
Hároméves nyelvvizsga-amnesztia: lesz, de szigorúbb feltételekkel
A parlament kedd hajnalban szavazta meg a hároméves "nyelvvizsga-amnesztiát", két nappal az új felsőoktatási törvény zárószavazása előtt azonban újabb módosítóval szabták át a könnyített diplomaszerzésről szóló passzusokat.
Az oktatási bizottság eredeti javaslatában az állt, hogy 2013 és 2016 között azok az egyetemisták és főiskolások is megkaphatják diplomájukat, akik a záróvizsgát követő három évben nem szereztek nyelvvizsgát.
Mivel a parlament rábólintott a nemzetierőforrás-miniszter szerdai, zárószavazás előtti módosító indítványára, mégsem automatikusan kapják majd meg diplomájukat a 2013 előtt végzettek. Csak azok vehetnék át az oklevelüket, akik a felsőoktatási intézményük saját szervezésű idegen nyelvi vizsgáján megfelelően teljesítenek, vagyis nyelvvizsgát nem, de nyelvtudást tőlük is kérnének. A nyelvvizsga-amnesztiáról szóló korábbi cikkeinket itt találjátok meg.
