Kétszáznegyvenhárom igennel és harminchét nemmel elfogadta a parlament az új felsőoktatási törvényt. Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke és a szintén fideszes Lasztovicza Jenő nemet mondott a zárószavazáson.
A jogszabály alapján nehezebb lesz az egyetemi-főiskolai felvételi, változik a felsőoktatási intézmények finanszírozása, és több szakon ismét bevezetik az osztatlan képzési stuktúrát.
A májusban kiszivárgott információkkal ellentétben a felsőoktatási törvény továbbra is tizenkilenc állami egyetemmel, kilenc állami főiskolával, két magánegyetemmel, huszonegy egyházi főiskolával és tizenegy magánfőiskolával számol - vagyis az intézményi struktúra egyelőre nem változik.
A jogszabályból már korábban kikerült a tudományegyetem-főiskola felosztás. Az októberi, a kormány.hu-n közzétett változatban még az állt, hogy az egyetemet mint intézménytípust néhány éven belül megszüntetik, a jelenleg működő egyetemek főiskolaként vagy tudományegyetemként folytathatják tovább – igaz, ez utóbbihoz szigorú szabályoknak kellett volna megfelelniük.
A kormány ugyanakkor több intézményt „a nemzetstratégiai cél érdekében” kiemeltté minősíthet: az egyetemek kutatóegyetemmé, a főiskolák pedig alkalmazott kutatások főiskolájává válhatnak.
| Pokorni erre is nemet mondott |
| Két fideszes képviselő mondott nemet a felsőoktatási törvény zárószavazásán: Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának elnöke mellett Lasztovicza Jenő is. Pokorni kedd hajnalban, a közoktatási törvényre is nemmel szavazott, döntését később úgy magyarázta, a jogszabályban több olyan elem is volt, amit károsnak tart. |
A hallgatók három formában tanulhatnak egyetemen és főiskolán: teljes állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal és önköltséges formában - a törvény meghagyta a kétirányú átsorolás lehetőségét is, vagyis az önköltségesek közül a legjobban teljesítők "helyet cserélnek" a legrosszabbul teljesítő állami ösztöndíjasokkal.
Hároméves nyelvvizsga-amnesztia: lesz, de szigorúbb feltételekkel
A parlament kedd hajnalban szavazta meg a hároméves "nyelvvizsga-amnesztiát", két nappal az új felsőoktatási törvény zárószavazása előtt azonban újabb módosítóval szabták át a könnyített diplomaszerzésről szóló passzusokat.
Az oktatási bizottság eredeti javaslatában az állt, hogy 2013 és 2016 között azok az egyetemisták és főiskolások is megkaphatják diplomájukat, akik a záróvizsgát követő három évben nem szereztek nyelvvizsgát.
Mivel a parlament rábólintott a nemzetierőforrás-miniszter szerdai, zárószavazás előtti módosító indítványára, mégsem automatikusan kapják majd meg diplomájukat a 2013 előtt végzettek. Csak azok vehetnék át az oklevelüket, akik a felsőoktatási intézményük saját szervezésű idegen nyelvi vizsgáján megfelelően teljesítenek, vagyis nyelvvizsgát nem, de nyelvtudást tőlük is kérnének. A nyelvvizsga-amnesztiáról szóló korábbi cikkeinket itt találjátok meg.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
