Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Több mint száz helyet javított pozícióján a természet- és bölcsészettudományban az ELTE a 2018-as QS-rangsor szerint. A régészet, a nyelvészet, a filozófia a világ legjobb kétszáz képzése között van.

Három szakterületen, hat tudományágban került be a Quacquarelli Symonds (QS) 2018-as összesítésébe az Eötvös Loránd Tudományegyetem. A bölcsészettudományon, a természettudományon, valamint a társadalomtudományok és menedzsmenten belül a régészet, a nyelvészet, a filozófia, a mezőgazdaság és erdészet, a matematika, a fizika és a csillagászat került be a rangos összesítésbe - olvasható az egyetem közleményében.
Az egyetem bölcsészettudományi képzése a tavalyi 401–450. helyről előrelépett a 321. helyre. A szakterületen belül kiemelkedően szerepelt a régészet, a nyelvészet és a filozófia, mindegyiket a 151–200. helyre rangsorolták. A természettudományokat tekintve a 2017-es 396. helyről idén több mint száz helyezést javított pozícióján, és a 291. helyre került. A matematika stabilan őrzi korábbi, 251–300. helyét, a fizika-csillagászat viszont a tavalyinál jobb eredményt ért el, és a 301–350. helyet érdemelte ki.
A társadalomtudományok és menedzsment területen a 451–500. helyre került az ELTE, az élettudományok kategórián belül pedig a 201–250. helyen szerepel a mezőgazdaság és erdészet, ahová az egyetem állatrendszertani, növényélettani és ökológiai kutatásai tartoznak.
| Tudományág | Rangsor |
| régészet | 151-200. |
| nyelvészet | 151-200. |
| filozófia | 151-200. |
| mezőgazdaság és erdészet | 201-250. |
| matematika | 251-300. |
| fizika és csillagászat | 301-350. |
Több mint 22 millió dokumentum elemzésével készült el a 2018-as QS-rangsor, amely 151 ország 1130 intézményét öt szakterület 48 tudományágában hasonlítja össze. A szerkesztők felmérik az intézmények tudományos hírnevét, a munkáltatói elégedettséget és az adott szakterületen megjelent publikációk idézettségére jellemző mutatókat, a citációk számát és a Hirsch-indexet. Ugyanakkor a három tényezőt tudományáganként más mértékben, adaptív súlyozás szerint veszik figyelembe. Ennek megfelelően a tudományos hírnév 40–90 %, a munkáltatói elégedettség 10–30%, a hivatkozások pedig 0–60% súlyozással esnek latba. Előbbi két tényezőt az egyetemek által megadott kontaktok válaszai alapján számítják, míg a hivatkozásokat a Scopus adatbázis alapján kalkulálják.
Egyetemi világrangsor: öt területen is a száz legjobb közé jutott a CEU
Öt tudományterületen is a világ száz legjobbja közé kerültek a CEU programjai a Quacquarelli Symonds (QS) ma nyilvánosságra hozott, képzési területekre lebontott rangsorában. A CEU-t a világ 100 legjobb egyeteme közé rangsorolta a QS a politika, szociálpolitika, szociológia, történelem és filozófia tárgyakban. A tavalyi legjobb 101-150 közötti helyezéshez képest történelemből előrébb lépett az egyetem.
Friss felsőoktatási világrangsor: négy magyar egyetem került fel a QS listájára
Mind a négy magyarországi orvosi egyetem felkerül a Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb rangsorára, a legjobb eredményt a Semmelweis Egyetem érte el. Szerda délután hozta nyilvánosságra legfrissebb egyetemi rangsorát a londoni Quacquarelli Symonds (QS) cég, amely tudományterületenként rangsorolta a világ legjobb felsőoktatási intézményeit.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.