Felsőoktatási világrangsor: nagyot javított az ELTE

Több mint száz helyet javított pozícióján a természet- és bölcsészettudományban az ELTE a 2018-as QS-rangsor szerint. A régészet, a nyelvészet, a filozófia a világ legjobb kétszáz képzése között van.

  • Eduline
Fazekas

Három szakterületen, hat tudományágban került be a Quacquarelli Symonds (QS) 2018-as összesítésébe az Eötvös Loránd Tudományegyetem. A bölcsészettudományon, a természettudományon, valamint a társadalomtudományok és menedzsmenten belül a régészet, a nyelvészet, a filozófia, a mezőgazdaság és erdészet, a matematika, a fizika és a csillagászat került be a rangos összesítésbe - olvasható az egyetem közleményében.

Az egyetem bölcsészettudományi képzése a tavalyi 401–450. helyről előrelépett a 321. helyre. A szakterületen belül kiemelkedően szerepelt a régészet, a nyelvészet és a filozófia, mindegyiket a 151–200. helyre rangsorolták. A természettudományokat tekintve a 2017-es 396. helyről idén több mint száz helyezést javított pozícióján, és a 291. helyre került. A matematika stabilan őrzi korábbi, 251–300. helyét, a fizika-csillagászat viszont a tavalyinál jobb eredményt ért el, és a 301–350. helyet érdemelte ki.

A társadalomtudományok és menedzsment területen a 451–500. helyre került az ELTE, az élettudományok kategórián belül pedig a 201–250. helyen szerepel a mezőgazdaság és erdészet, ahová az egyetem állatrendszertani, növényélettani és ökológiai kutatásai tartoznak.

TudományágRangsor
régészet151-200.
nyelvészet151-200.
filozófia151-200.
mezőgazdaság és erdészet201-250.
matematika251-300.
fizika és csillagászat301-350.

Több mint 22 millió dokumentum elemzésével készült el a 2018-as QS-rangsor, amely 151 ország 1130 intézményét öt szakterület 48 tudományágában hasonlítja össze. A szerkesztők felmérik az intézmények tudományos hírnevét, a munkáltatói elégedettséget és az adott szakterületen megjelent publikációk idézettségére jellemző mutatókat, a citációk számát és a Hirsch-indexet. Ugyanakkor a három tényezőt tudományáganként más mértékben, adaptív súlyozás szerint veszik figyelembe. Ennek megfelelően a tudományos hírnév 40–90 %, a munkáltatói elégedettség 10–30%, a hivatkozások pedig 0–60% súlyozással esnek latba. Előbbi két tényezőt az egyetemek által megadott kontaktok válaszai alapján számítják, míg a hivatkozásokat a Scopus adatbázis alapján kalkulálják.

Egyetemi világrangsor: öt területen is a száz legjobb közé jutott a CEU

Öt tudományterületen is a világ száz legjobbja közé kerültek a CEU programjai a Quacquarelli Symonds (QS) ma nyilvánosságra hozott, képzési területekre lebontott rangsorában. A CEU-t a világ 100 legjobb egyeteme közé rangsorolta a QS a politika, szociálpolitika, szociológia, történelem és filozófia tárgyakban. A tavalyi legjobb 101-150 közötti helyezéshez képest történelemből előrébb lépett az egyetem.

Friss felsőoktatási világrangsor: négy magyar egyetem került fel a QS listájára

Mind a négy magyarországi orvosi egyetem felkerül a Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb rangsorára, a legjobb eredményt a Semmelweis Egyetem érte el. Szerda délután hozta nyilvánosságra legfrissebb egyetemi rangsorát a londoni Quacquarelli Symonds (QS) cég, amely tudományterületenként rangsorolta a világ legjobb felsőoktatási intézményeit.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.