A felsőoktatásnak is jót tesz, ha a kamara és a gazdaság ott megjelenik - mondta Parragh László, a Magyar...
A felsőoktatásnak is jót tesz, ha a kamara és a gazdaság ott megjelenik - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Népszabadságnak adott interjúban. A kamara is részt vesz a január 21-én alakult felsőoktatási kerekasztal ülésein, amelynek tagja a Magyar Rektori Konferencia (MRK) és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is.
Parragh László szerint fönntarthatatlan, hogy van olyan főiskola, ahol felére csökkent a hallgatói, és változatlan maradt az oktatói létszám. A felsőoktatásban szerinte 550 ezer férőhely van, a tényleges létszám azonban csak 320 ezer. A kapacitás-felesleget le kellene építeni - mondta.
Hozzátette: nem örül annak, hogy 2012-ben és 2013-ban drasztikusan csökkent a felvételizők száma, de annak igen, hogy sokan látják: "a gazdaság nem akarja rátenni a mancsát a szerencsétlen egyetemekre", és a "társadalom megértette a változtatás szükségességét".
Elmondta: őt senki nem fogja meggyőzni arról, hogy ma az andragógia az egyik legfontosabb szak. "Szerintem azért választják sokan, mert az a legegyszerűbb. Ha oda bejutok, bármi lehet belőlem. Ez az a tücsökszak" - tette hozzá. Azon a tizenhat szakon, amelyeken a kormány eredetileg egyetlen állami ösztöndíjas helyet sem akart biztosítani, végül ponthatárokat húztak: aki ezeket eléri, állami ösztöndíjas képzésre kerülhet be. A teljes listát itt találtátok, a kommunikáció szakról itt, a jogász, nemzetközi tanulmányok, andragógia és közszolgálati szakról pedig itt olvashattok.
Arra a felvetésre, hogy a diplomás munkanélküliség jóval kisebb, mint az alacsonyabban képzetteké, így a felsőoktatásra fordított közpénz megtérülése magas, azt válaszolta: "az érvelés második szintjéig már kevesen jutnak el, vagyis odáig, hogy hány recepciós van felsőfokú végzettséggel? Az örök érvényű dolog, hogy a felsőoktatás adja a legnagyobb esélyt az elhelyezkedésre. A diplomának sok előnye van. Kérdés az, hogy ez társadalmilag megfinanszírozható-e. Szerintem a büdzsének korlátja van" - tette hozzá.
Arról, hogy természettudományt, matematikát, társadalomtudományt, magyart csak heti egy órában tanulnának a szakiskolások szeptembertől, Parragh azt mondta: megállapodtak a kormánnyal, hogy maximum egyharmad közismereti, minimum kétharmad a duális, szakmai képzés. "Ha három évre van forrás, akkor az optimális az, hogy az asztalos tanuljon meg fűrészelni" - mondta.
"A szakképzésben is azt csinálták, amit kértünk. A felnőttképzésben azt tervezik megtenni, amit kérünk. Az, hogy a felsőoktatásban a diót elkezdte feltörni a kormány, szintén jó" - tette hozzá. Hosszabbak és drágábbak lesznek a felnőttképzési tanfolyamok szeptembertől: a legfontosabb tudnivalókat itt találjátok.
Parragh szerint azok ellenezték a szakképzés átalakítását, akik "egzisztenciálisan kötődtek a régi rendszerhez". "Ha a szakképzésben négy évről három évre csökkentjük a képzési időt, akkor egynegyednyi kapacitást feleslegessé teszünk a rendszerben, ahol eleve kapacitásfelesleg van. Ha kivisszük az iskolából a gyakorlati képzésre a gyereket, akkor megint felesleget teremtünk az iskolában.
Ha átalakítjuk a struktúrát, és azt mondjuk, hogy a gyakorlati-szakmai képzés hosszabb legyen, az elméleti képzés pedig rövidebb, kapacitást szabadítunk fel. Így be lehet zárni néhány iskolát, és el lehet küldeni néhány ezer pedagógust. Pontos számaink vannak erre vonatkozólag" - tette hozzá. Idén majdnem háromezer tanár döntött munkája befejezése mellett a kötelező nyugdíjazás miatt: erről itt olvashattok.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
