Külföldi továbbtanulás: nem kell világvégét vizionálni az oktatási államtitkár szerint

A felsőoktatási intézmények még erőteljesebb bekapcsolását szorgalmazta a nemzetközi vérkeringésbe az oktatási államtitkár kedden Budapesten. Palkovics László szerint fontos, hogy a hallgatók éljenek a külföldi részképzések vagy a hosszabb ideig tartó tanulmányok lehetőségével.

  • MTI
Shutterstock

Az államtitkár a Trendek és kihívások a felsőoktatás nemzetköziesítésében címmel rendezett konferencián kiemelte: a fő feladat az egyetemeké, de a kormány is segítséget nyújt, ezért hozták létre a többi között a Campus Mundi programot.

Felidézte, hogy 2014-ben fogadták el a felsőoktatási stratégiát, amiben egyik cél a felsőoktatás nemzetköziesítése, az intézmények nemzetközi vérkeringésbe való erőteljesebb bekapcsolása. 

A leuven-i nyilatkozat alapján az a cél, hogy 2020-ig részképzésben vagy hosszabb ideig a hallgatók legalább 20 százaléka külföldi intézményben tanuljon, ez most Magyarország esetében 10 százalék - jelezte. Minél képzettebb valaki, annál mobilabb, a mobilitás pedig javítja a foglalkoztathatóság mértékét - mutatott rá Palkovics László. 

Palkovics László nagyon fontosnak tartotta, hogy a hallgatók valóban éljenek ezzel a lehetőséggel. A külföldi tanulmányok akadályai között az anyagi szempontokat említette, s kitért arra is, hogy sokszor nem igazán tájékoztatják a hallgatókat a felsőoktatási intézmények erről a lehetőségről. Az a tapasztalat, hogy a kifelé irányuló mobilitást nem igazán támogatják, pedig a mobilitás az intézmény számára is lehetőség nemzetközi kapcsolatok kiépítésére - mondta Palkovics László. A legmagasabb mobilitási arány a doktori képzéseknél jellemző - jelezte.

Kitért arra is, hogy a kimenő és bemenő mobilitást nézve Magyarország Németországgal és Finnországgal van egy szinten, a kimenő hallgatói arány 2-3 százalék. A külföldi hallgatók aránya 8 százalék volt 2015-ös adatok szerint, míg 2016-ban 11 százalék volt nem magyar állampolgár, ebben a külhoniak is benne vannak. Ezek alapján az oktatási államtitkár óta intett attól, hogy világvége hangulatot vizionáljon bárki is, mert a fiatalok külföldön tanulnak.

Az elindított programok jó irányba haladnak - vélekedett, s kitért arra is: az egyetemek kutatási támogatása 15 milliárd forinttal nő jövőre. Hallgatói-kutatói ösztöndíjakra 4 milliárd forintot fordítanak - tette hozzá. Jelezte: a magyar kormány célként jelölte meg azt is, hogy ne csak a gyártás, hanem az innováció területén is pozícionálja magát Magyarország Közép-Európában.

Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója arról beszélt, hogy a célok elérését tarka ösztöndíjpaletta szolgálja. 2014-ben kinyílt a világ, s nyitottak az Európán kívüli térségek felé is - jegyezte meg. 

Az Erasmus programról szólva kifejtette: soha nem látott lehetőségek nyílnak a források bővülésének köszönhetően a hallgatók számára. Jelenleg 49 intézmény vesz részt a programban, idén közel 20 millió euró áll rendelkezésre, s 8500 hallgató-oktató mozdulhat meg. 

Megjegyezte: a kreditek elismerése területén van még teendő. A hallgatók közel negyede számolt be arról, hogy ez nem történt meg, bár a szabályok szerint meg kellett volna. A Campus Mundi programról szólva arról beszélt, hogy az Európán kívüli lehetőségeket még nem igazán használják ki a hallgatók, az arány itt nagyjából 10 százalék. A szakmai gyakorlatnál szintén hasonlóak a tapasztalatok - mondta a közalapítvány igazgatója.

Még egy ösztöndíj-lehetőség, amellyel külföldön tanulhattok

Újabb ösztöndíjra pályázhattok, ha külföldi félévet vagy rövid tanulmányutat terveztek. Idén október 31-ig még van lehetőségetek pályázni. Mi az a Ceepus ösztöndíj? Egy olyan ösztöndíj, amellyel Közép-Európa más országainak egyetemein, főiskoláin tanulhattok úgy, hogy az ottani tanulmányaitokkal krediteket is szereztek itthon. A pályázati lehetőségekről bővebben itt olvashattok. Kiknek szól a pályázat?

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.