Palkovics László kiemelte: az 1989 előtt elitképzést végző felsőoktatási rendszer alig 15 év alatt képes volt négyszer annyi hallgatót befogadó rendszerré válni, a felsőoktatásban képzett szakemberek pedig valamennyien az ország tudását gyarapítják.
Hozzátette: a mai felsőoktatás egyik legfontosabb feladata feléleszteni a mester-tanítvány viszonyt, még ha a nagyobb hallgatói létszám mellett ez nehezebb feladatot is ró az oktatókra.
Palkovics László arról is beszélt, hogy a felsőoktatási stratégia 2014-es létrehozása óta eltelt három évben a felsőoktatási intézmények nagy munkát végeztek. A stratégia legfontosabb kritériumai szerint az intézményeknek meg kell felelniük a munkaerőpiaci követelményeknek és részt kell venniük a kutatásban.
Az oktatási törvénybe 2015-ben új elemként került bele a társadalmi szerepvállalás kötelezettsége, az, hogy egyetemek valamilyen módon reagáljanak az őket körülvevő társadalom kihívásaira.
Fontos feladat továbbá a magyar felsőoktatási intézmények bekapcsolása a nemzetközi oktatásba és kutatásba. E téren fontos eredmény, hogy míg 2014-ben 22 ezer volt a külföldről Magyarországra érkezett hallgatók száma, addig most 32 ezer. Ez a rövid időn belüli nagy mértékű növekedés jelzi, hogy a "magyar felsőoktatási intézmények attraktívak" - fogalmazott az államtitkár.
Ezzel párhuzamosan a magyar hallgatók tíz százaléka vesz részt külföldi részképzésen. "Ha ezt meg tudjuk duplázni, az már jó eredmény lesz", de a végcél az, hogy minden magyar diák legalább egy szemesztert tanuljon valamilyen külföldi egyetemen - közölte Palkovics László.
Hozzátette, fontos követelmény továbbá az egyetemek stabil és kiszámítható környezetének biztosítása, ami nemcsak a finanszírozást jelenti, hanem a stabil jogszabályi környezetet is. Mint mondta, 2014-2015-ben megtették a szükséges jogszabály-módosításokat, azóta pedig a jogszabályi környezet stabil.
Az OECD-országok körében csak Olaszország és Mexikó áll Magyarország mögött a fiatal diplomások arányát tekintve - derül ki egy nemrégiben nyilvánosságra került jelentésből. A Népszava azt írja, az OECD idei Oktatási körkép kiadványában fellelhető adatok szerint a magyar 25-34 évesek körében mindössze 30 százalékot tett ki a diplomások aránya 2016-ban, ami nemcsak az OECD 43 százalékos átlagától, de a régiós teljesítményektől is messze van: az EU-átlag 40 százalék.
