Magát rakja össze a papírhajtogatás ősi japán művészete, az origami ihlette új robot, amelyet amerikai tudósok - a Harvard és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) szakemberei - fejlesztettek. Amikor kész, magától tud járni is.
A gép olyan anyagok lapjaiból áll, amelyek közt vannak merev, formatartó, és hőre zsugorodó természetűek is. A rétegek közé beágyazott elemek biztosítják a hőt, amelynek segítségével a robot összeállítja magát - idézte a BBC a Science tudományos lapban megjelent tanulmányt.
"Aki látott már origamit, el tudja képzelni: fantasztikusan bonyolult szerkezeteket lehet hajtogatással készíteni. Az összetettség egy fokán azonban a kézzel hajtogatás nem lenne elég" - magyarázta Robert Wood, a Harvard Egyetem professzora, a kutatás vezetője.
A Massachusetts Institute of Technology (MIT) szakembereivel ezért olyan gépet akart fejleszteni, amely saját magát képes hajtogatni. A robot rétegekből épül föl, köztük beépített fűtőelemekkel irányított forgópántok helyezkednek el. A Harvard és az MIT rendre a világrangsorok legelején végez: galériánkat a legújabb lista első öt helyezettjéről itt találjátok.
A különleges zsanérok hő hatására az előre programozott szögben hajlanak meg. Ezek meghatározott sorrendben melegednek fel körülbelül 100 Celsius-fokra, a lapos szerkezet így nyeri el fokozatosan a végső formáját.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Úgy vélte, számos területen alkalmazhatók az önmagukat kihajtogató robotok, például az űrkutatásban vagy a műholdaknál, de olyan helyeken is, ahol nehézségekbe ütközik a logisztika: háborús zónákban vagy humanitárius segélyezésnél, földrengések utáni mentésnél.
A kutatócsoport inspirálni is akarta az emberek kreativitását, újabb eszközt kívánt adni nekik, hogy bonyolult szerkezeteket építsenek. Ez a technika arra is alkalmas lehet, hogy magukat összeállító bútorokat, menedékül szolgáló épületeket fejlesszenek vele.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
