Magát rakja össze a papírhajtogatás ősi japán művészete, az origami ihlette új robot, amelyet amerikai tudósok - a Harvard és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) szakemberei - fejlesztettek. Amikor kész, magától tud járni is.
A gép olyan anyagok lapjaiból áll, amelyek közt vannak merev, formatartó, és hőre zsugorodó természetűek is. A rétegek közé beágyazott elemek biztosítják a hőt, amelynek segítségével a robot összeállítja magát - idézte a BBC a Science tudományos lapban megjelent tanulmányt.
"Aki látott már origamit, el tudja képzelni: fantasztikusan bonyolult szerkezeteket lehet hajtogatással készíteni. Az összetettség egy fokán azonban a kézzel hajtogatás nem lenne elég" - magyarázta Robert Wood, a Harvard Egyetem professzora, a kutatás vezetője.
A Massachusetts Institute of Technology (MIT) szakembereivel ezért olyan gépet akart fejleszteni, amely saját magát képes hajtogatni. A robot rétegekből épül föl, köztük beépített fűtőelemekkel irányított forgópántok helyezkednek el. A Harvard és az MIT rendre a világrangsorok legelején végez: galériánkat a legújabb lista első öt helyezettjéről itt találjátok.
A különleges zsanérok hő hatására az előre programozott szögben hajlanak meg. Ezek meghatározott sorrendben melegednek fel körülbelül 100 Celsius-fokra, a lapos szerkezet így nyeri el fokozatosan a végső formáját.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Úgy vélte, számos területen alkalmazhatók az önmagukat kihajtogató robotok, például az űrkutatásban vagy a műholdaknál, de olyan helyeken is, ahol nehézségekbe ütközik a logisztika: háborús zónákban vagy humanitárius segélyezésnél, földrengések utáni mentésnél.
A kutatócsoport inspirálni is akarta az emberek kreativitását, újabb eszközt kívánt adni nekik, hogy bonyolult szerkezeteket építsenek. Ez a technika arra is alkalmas lehet, hogy magukat összeállító bútorokat, menedékül szolgáló épületeket fejlesszenek vele.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunit vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
Mutatjuk, milyen költeményeket érdemes átnéznetek a következő hetekben. A magyar írásbelin előfordulhat, hogy egy vers kezdősorát kell felismerni, egy idézet hiányzó részét kell kiegészíteni, vagy meg kell nevezni a szerzőt és a művet.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
A makói Bartók Béla zeneiskola épületét korábban életveszélyesnek minősítették, ezért költöztették ki onnan a zeneiskolát – később azonban mégis óvodások használták átmenetileg a termeket. A döntés ellen tiltakozó szülők először az önkormányzathoz fordultak, majd bírósághoz vitték az ügyet.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
A pedagógus és aktivista a magyar oktatási rendszer problémáiról, valamint a kormány hozzáállásáról beszélt a WMN Magazin műsorában. Ennek ellenére Balatoni Katalin úgy értelmezte a megszólalást, mintha Törley Katalin a pedagógusokat minősítette volna, noha kritikája az oktatási rendszer működésére irányult.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
