Önépítő robotot fejlesztett a Harvard és az MIT

Magát rakja össze a papírhajtogatás ősi japán művészete, az origami ihlette új robot, amelyet amerikai tudósok - a Harvard és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) szakemberei - fejlesztettek. Amikor kész, magától tud járni is.

  • MTI
A Harvard Egyetem
Wikipedia

A gép olyan anyagok lapjaiból áll, amelyek közt vannak merev, formatartó, és hőre zsugorodó természetűek is. A rétegek közé beágyazott elemek biztosítják a hőt, amelynek segítségével a robot összeállítja magát - idézte a BBC a Science tudományos lapban megjelent tanulmányt.

"Aki látott már origamit, el tudja képzelni: fantasztikusan bonyolult szerkezeteket lehet hajtogatással készíteni. Az összetettség egy fokán azonban a kézzel hajtogatás nem lenne elég" - magyarázta Robert Wood, a Harvard Egyetem professzora, a kutatás vezetője.

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) szakembereivel ezért olyan gépet akart fejleszteni, amely saját magát képes hajtogatni. A robot rétegekből épül föl, köztük beépített fűtőelemekkel irányított forgópántok helyezkednek el. A Harvard és az MIT rendre a világrangsorok legelején végez: galériánkat a legújabb lista első öt helyezettjéről itt találjátok.

A különleges zsanérok hő hatására az előre programozott szögben hajlanak meg. Ezek meghatározott sorrendben melegednek fel körülbelül 100 Celsius-fokra, a lapos szerkezet így nyeri el fokozatosan a végső formáját.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Úgy vélte, számos területen alkalmazhatók az önmagukat kihajtogató robotok, például az űrkutatásban vagy a műholdaknál, de olyan helyeken is, ahol nehézségekbe ütközik a logisztika: háborús zónákban vagy humanitárius segélyezésnél, földrengések utáni mentésnél.

A kutatócsoport inspirálni is akarta az emberek kreativitását, újabb eszközt kívánt adni nekik, hogy bonyolult szerkezeteket építsenek. Ez a technika arra is alkalmas lehet, hogy magukat összeállító bútorokat, menedékül szolgáló épületeket fejlesszenek vele.

Hozzászólások

Hiába sokszoros a túljelentkezés, évek óta gyakorlatilag ugyanannyi a férőhely a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumokban

25 962 diák tanult hat-vagy nyolcosztályos gimnáziumban a 2024/2025-ben, amely nagyjából megegyezik az előző tanévek adataival – derült ki a KSH adataiból. Annak ellenére nem emelkedett a férőhelyek száma, hogy a „kisgimnáziumi” férőhelyek után óriási az igény. A tavalyi felvételi eljárásban volt olyan topgimnázium, ahol az egyik tagozatra mintegy tízszeres volt a túljelentkezés.

Ingyenes próbaérettségi 2026: az összes feladatlap és megoldókulcs egy helyen

Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.

Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?

Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.