Önépítő robotot fejlesztett a Harvard és az MIT

Magát rakja össze a papírhajtogatás ősi japán művészete, az origami ihlette új robot, amelyet amerikai tudósok - a Harvard és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) szakemberei - fejlesztettek. Amikor kész, magától tud járni is.

  • MTI
A Harvard Egyetem
Wikipedia

A gép olyan anyagok lapjaiból áll, amelyek közt vannak merev, formatartó, és hőre zsugorodó természetűek is. A rétegek közé beágyazott elemek biztosítják a hőt, amelynek segítségével a robot összeállítja magát - idézte a BBC a Science tudományos lapban megjelent tanulmányt.

"Aki látott már origamit, el tudja képzelni: fantasztikusan bonyolult szerkezeteket lehet hajtogatással készíteni. Az összetettség egy fokán azonban a kézzel hajtogatás nem lenne elég" - magyarázta Robert Wood, a Harvard Egyetem professzora, a kutatás vezetője.

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) szakembereivel ezért olyan gépet akart fejleszteni, amely saját magát képes hajtogatni. A robot rétegekből épül föl, köztük beépített fűtőelemekkel irányított forgópántok helyezkednek el. A Harvard és az MIT rendre a világrangsorok legelején végez: galériánkat a legújabb lista első öt helyezettjéről itt találjátok.

A különleges zsanérok hő hatására az előre programozott szögben hajlanak meg. Ezek meghatározott sorrendben melegednek fel körülbelül 100 Celsius-fokra, a lapos szerkezet így nyeri el fokozatosan a végső formáját.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Úgy vélte, számos területen alkalmazhatók az önmagukat kihajtogató robotok, például az űrkutatásban vagy a műholdaknál, de olyan helyeken is, ahol nehézségekbe ütközik a logisztika: háborús zónákban vagy humanitárius segélyezésnél, földrengések utáni mentésnél.

A kutatócsoport inspirálni is akarta az emberek kreativitását, újabb eszközt kívánt adni nekik, hogy bonyolult szerkezeteket építsenek. Ez a technika arra is alkalmas lehet, hogy magukat összeállító bútorokat, menedékül szolgáló épületeket fejlesszenek vele.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.