Önépítő robotot fejlesztett a Harvard és az MIT

Magát rakja össze a papírhajtogatás ősi japán művészete, az origami ihlette új robot, amelyet amerikai tudósok - a Harvard és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) szakemberei - fejlesztettek. Amikor kész, magától tud járni is.

  • MTI
A Harvard Egyetem
Wikipedia

A gép olyan anyagok lapjaiból áll, amelyek közt vannak merev, formatartó, és hőre zsugorodó természetűek is. A rétegek közé beágyazott elemek biztosítják a hőt, amelynek segítségével a robot összeállítja magát - idézte a BBC a Science tudományos lapban megjelent tanulmányt.

"Aki látott már origamit, el tudja képzelni: fantasztikusan bonyolult szerkezeteket lehet hajtogatással készíteni. Az összetettség egy fokán azonban a kézzel hajtogatás nem lenne elég" - magyarázta Robert Wood, a Harvard Egyetem professzora, a kutatás vezetője.

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) szakembereivel ezért olyan gépet akart fejleszteni, amely saját magát képes hajtogatni. A robot rétegekből épül föl, köztük beépített fűtőelemekkel irányított forgópántok helyezkednek el. A Harvard és az MIT rendre a világrangsorok legelején végez: galériánkat a legújabb lista első öt helyezettjéről itt találjátok.

A különleges zsanérok hő hatására az előre programozott szögben hajlanak meg. Ezek meghatározott sorrendben melegednek fel körülbelül 100 Celsius-fokra, a lapos szerkezet így nyeri el fokozatosan a végső formáját.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Úgy vélte, számos területen alkalmazhatók az önmagukat kihajtogató robotok, például az űrkutatásban vagy a műholdaknál, de olyan helyeken is, ahol nehézségekbe ütközik a logisztika: háborús zónákban vagy humanitárius segélyezésnél, földrengések utáni mentésnél.

A kutatócsoport inspirálni is akarta az emberek kreativitását, újabb eszközt kívánt adni nekik, hogy bonyolult szerkezeteket építsenek. Ez a technika arra is alkalmas lehet, hogy magukat összeállító bútorokat, menedékül szolgáló épületeket fejlesszenek vele.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.