Az osztrákok az angolt, a szlovákok a cseh egyetemeket szeretik

Csehországba utaznak a legtöbben, és onnan is érkeznek a legtöbben Szlovákiába – derül ki az UNESCO legfrissebb...

  • Eduline
Hallgatói mobilitás Szlovákiában és Szlovákiából
unesco.org

Csehországba utaznak a legtöbben, és onnan is érkeznek a legtöbben Szlovákiába – derül ki az UNESCO legfrissebb, 2010-es adatok alapján készült felméréséből. A szlovák hallgatók második legnépszerűbb célpontja Magyarország, innen azonban kevesebb mint száz diák utazott az északi szomszédunkhoz tanulni két évvel ezelőtt. Sok hallgatót láttak viszont vendégül Görögországból, Németországból és Norvégiából. Hol tanul tovább a legtöbb magyar diák? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.

A román hallgatók Olaszországot, Franciaországot és Németországot szeretik a legjobban, míg a román felsőoktatási intézményekben sok a moldáv, a tunéziai és az izraeli diák. Magyarországon több mint kétezren tanultak tovább, az itthoni hallgatók azonban az adatok szerint nem indultak tömegesen a keleti szomszéd egyetemeire, mindössze 179-en iratkoztak be valamelyik romániai intézménybe.

Még kevesebb, mindössze 11 magyar diák tanult Szlovéniában két évvel ezelőtt. A horvát, macedón és bosznia-hercegovinai hallgatók körében viszont népszerűek voltak az ottani egyetemek, míg a legtöbb szlovén diák Ausztriát, Németországot és Olaszországot választotta.

Az osztrák diákok szintén nyugatra tekintgetnek: Németország, Nagy-Britannia és az USA a legvonzóbb úticél, a saját egyetemeiket pedig leginkább a német hallgatók bombázzák: több mint 25 ezren tanultak Ausztriában 2010-ben. Két évvel ezelőtt 1700 magyar diák járt valamelyik osztrák egyetemre, azóta azonban a becslések szerint megháromszorozódott a számuk. Erről bővebben itt olvashattok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.