Az osztrákok az angolt, a szlovákok a cseh egyetemeket szeretik

Csehországba utaznak a legtöbben, és onnan is érkeznek a legtöbben Szlovákiába – derül ki az UNESCO legfrissebb...

  • Eduline
Hallgatói mobilitás Szlovákiában és Szlovákiából
unesco.org

Csehországba utaznak a legtöbben, és onnan is érkeznek a legtöbben Szlovákiába – derül ki az UNESCO legfrissebb, 2010-es adatok alapján készült felméréséből. A szlovák hallgatók második legnépszerűbb célpontja Magyarország, innen azonban kevesebb mint száz diák utazott az északi szomszédunkhoz tanulni két évvel ezelőtt. Sok hallgatót láttak viszont vendégül Görögországból, Németországból és Norvégiából. Hol tanul tovább a legtöbb magyar diák? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.

A román hallgatók Olaszországot, Franciaországot és Németországot szeretik a legjobban, míg a román felsőoktatási intézményekben sok a moldáv, a tunéziai és az izraeli diák. Magyarországon több mint kétezren tanultak tovább, az itthoni hallgatók azonban az adatok szerint nem indultak tömegesen a keleti szomszéd egyetemeire, mindössze 179-en iratkoztak be valamelyik romániai intézménybe.

Még kevesebb, mindössze 11 magyar diák tanult Szlovéniában két évvel ezelőtt. A horvát, macedón és bosznia-hercegovinai hallgatók körében viszont népszerűek voltak az ottani egyetemek, míg a legtöbb szlovén diák Ausztriát, Németországot és Olaszországot választotta.

Az osztrák diákok szintén nyugatra tekintgetnek: Németország, Nagy-Britannia és az USA a legvonzóbb úticél, a saját egyetemeiket pedig leginkább a német hallgatók bombázzák: több mint 25 ezren tanultak Ausztriában 2010-ben. Két évvel ezelőtt 1700 magyar diák járt valamelyik osztrák egyetemre, azóta azonban a becslések szerint megháromszorozódott a számuk. Erről bővebben itt olvashattok.

Hozzászólások

PhD-val bruttó 500 ezer a versenyszféra-szint? Újabb oktatók beszéltek arról, mennyi a fizetésük a győri egyetemen

Miközben a győri Széchenyi István Egyetem vezetése 39 százalékos béremelésről és 1,27 milliós átlagjövedelemről számolt be, addig van olyan oktató, aki PhD-fokozattal bruttó 500 ezer forintot keres. A pluszpénz kutatási projektekből, publikációkból és többletórákból jöhetne, de a dolgozók szerint ezekhez nem mindenki fér hozzá. Arról nem beszélve, hogy ennek egy részét félév végén egyben utalják át, és mellesleg bármelyik bérkiegészítés „irgalmatlanul sok” pluszmunkával jár.