„Nagyjából háromszorosára nőtt a magyar elsőévesek létszáma az osztrák egyetemeken” – mondta az eduline-nak Tóth Kata, a Magyar Diákok Egyesületének (MDE-VUS) elnöke. Bár hivatalos adatok még nincsenek – az osztrák felvételi eljárás a magyarországinál másfél hónappal később zárult le –, az Ausztriában tanuló magyarokat tömörítő szervezet saját bőrén érezte, mennyire megugrott a külföldi továbbtanulás iránt érdeklődők száma a 2012-es keretszámok kihirdetése után. Januárban napi 60-70 e-mailt kaptak magyar érettségizőktől.

A diákok többsége olyan szakokról gyűjtött információt, amelyekre a magyar egyetemek és főiskolák az előző évinél jóval kevesebb állami ösztöndíjas hallgatót vehettek fel. „Sokan érdeklődtek a jogász és közgazdász szakok iránt. Ugyanakkor más szakok is népszerűek, például az orvosi vagy a kommunikáció és publicisztika. Sokan tanulnának nyelveket, nemzetközi kommunikációt, gazdaságot és diplomáciátn is” – mondta Tóth Kata.

Mennek, látnak. Visszajönnek?

2012-ben 32 ezerrel kevesebben jelentkeztek magyarországi egyetemre vagy főiskolára, mint egy évvel korábban - ennek ellenére nem özönlötték el a német, brit és határon túli magyar felsőoktatási intézményeket a diákok. A legtöbben eddig is Németországban, Ausztriában és Nagy-Britanniában tanultak tovább, de népszerű célpont Franciaország, Olaszország, Svájc, Dánia és Románia is – derül ki az UNESCO legfrissebb (igaz, 2010-es adatok alapján készített) felméréséből.

Két évvel ezelőtt a német egyetemekre több mint 1800 magyar hallgató járt, valamivel kevesebben választották az osztrák felsőoktatási intézményeket, míg a brit egyetemekre valamivel több mint ezer magyart vettek fel. Az Egyesült Államokban – részben a távolság, részben a magánegyetemek borsos tandíja miatt – egyelőre 600-700 diák tanul.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár egy tavaszi konferencián azt mondta: a magas megélhetési költségek miatt nem számít arra, hogy jelentősen nőne azoknak a száma, akik külföldi egyetemre mennek tanulni, de azt is hozzátette, hogy ez sem lenne baj, „hiszen változó világban élünk, ahol nagy a mobilitás”. Igaz, ennek ellentmond a hallgatói ösztöndíjszerződések bevezetése, amelyről az Európai Bizottság múlt héten kért további információt a magyar kormánytól, a „röghöz kötés” ugyanis ellentmondhat a munkaerő szabad áramlásának, amely az egyik sarkalatos európai jogelv. Az Európai Bizottság által indított „pilot eljárásról” itt olvashattok, a hallgatói szerződésekről pedig itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.

Ingyen van, közel van

Az osztrák felsőoktatás vonzereje érthető. Ausztriában ingyenes a felsőoktatás, a hallgatóknak kizárólag a 17 eurós diákszövetségi tagdíjat kell befizetniük a szemeszter elején. Az állami fenntartású egyetemek csak azoktól kérnek tandíjat, akik kicsúsznak a tanulmányi időből, de ez az összeg sem magasabb 200-300 eurónál félévente.

A 2012-es – és várhatóan a 2013-as – felvételi nagy veszteseinek számító gazdasági és jogi képzésre pályázók számára csábító a lehetőség: itthon a legnépszerűbb gazdasági alapszakért szemeszterenként 190-300 ezer forintot kell fizetni, míg Budapesttől 250 kilométerre, a Bécsi Egyetemen négy alapképzés – közgazdaságtan, vállalatgazdaság, nemzetközi vállalatgazdaság és statisztika – közül lehet választani. Tandíjmentesen.

A mindennapi költségek persze magasabbak, mint Magyarországon. Tóth Kata szerint a legtöbb egyetemista havi 600-800 euróból él. Az albérleti díj legalább duplája annak, amennyit a nagyobb magyar egyetemvárosokban kérnek egy kétszobás lakásért, de egy kollégiumi helyért is 200 eurót kell fizetni. A bécsi diákbérlet havonta 46 euró, azaz 13-14 ezer forint – szemben a budapesti 3850 forintos kedvezményes árral. A Magyar Diákok Egyesületének elnöke szerint sokan szülői segítséggel tanulnak külföldön, de az egyetemisták – ha vállalnak munkát – önállóan is el tudják tartani magukat. Rengeteg a részmunkaidős lehetőség van, az órabér 7 és 10 euró közötti.

Bécsben tanulnak a legtöbben

2011-ben összesen 1541 magyar hallgató tanult osztrák egyetemen: 80 százalékuk Bécsben, 15 százalékuk Grazban, 5 százalékuk pedig Salzburgban, Linzben, Innsbruckban és Leobenben él. Aligha meglepő, hogy a magyarok körében a Bécsi Egyetem a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény, ahol tavaly 552-en tanultak, ezzel tíz év alatt megduplázódott a magyar diákok száma – és az idei adatokat még nem is összesítették.

A második legkedveltebb egyetem a Wirtschaftuniversitat Wien 270 magyar hallgatóval – ezen az arányon várhatóan az államilag támogatott gazdasági képzés teljes megszüntetése is változtatni fog. A harmadik a Technische Universitat Wien, ahol 176 magyar tanul.

Az osztrák intézményekben nem tartanak felvételi vizsgát, mindenkit felvesznek, akinek van érettségije és legalább egy középfokú nyelvvizsgája németből. A neheze az első félév végén jön: a német mellett szakonként legalább öt-hat tárgyból szerveznek szűrővizsgákat az egyetemek, azok a hallgatók pedig repülnek, akik ezeken nem mennek át. A lemorzsolódás jelentős: a gazdasági képzéseken ilyenkor hullik ki az egyetemisták hatvan-hetven százaléka.