Nem lepték meg a brüsszeli aggodalmak Hoffmann Rózsát

Az oktatási államtitkárt szombaton az MTI-nek azt mondta, miután értesült, hogy az oktatási biztos bizonyos...

  • MTI
Stiller Ákos
Az oktatási államtitkárt szombaton az MTI-nek azt mondta, miután értesült, hogy az oktatási biztos bizonyos aggodalmának adott hangot, magától jelentkezett, hogy szívesen ad első kézből tájékoztatást a magyar köz- és felsőoktatást érintő kérdésekről.

Az oktatási államtitkár azt mondta, ahogy Magyarországgal kapcsolatban minden területen a magyar ellenzék kiküldözgeti üzeneteit Brüsszelbe, várható volt, hogy ez az oktatásügyet sem kerüli el.

Hoffmann Rózsa ugyanakkor kiemelte: az oktatásügy egy olyan terület, ami nemzeti hatáskörbe tartozik, és nincsenek kötelező érvényű európai uniós jogszabályok. "Olyan időket élünk, hogy valami miatt Magyarország minden lépését kritikusan szemléli az Európai Unió" - fogalmazott, hozzátéve: számított rá, hogy az Európai Bizottság alaposabb vizsgálat tárgyává teszi az oktatásügyet is.

Hoffmann Rózsa szerint ugyanakkor az furcsa, hogy ez csak Magyarországgal kapcsolatban jelenik meg, ilyen alapon minden uniós országnak vizsgálhatnák a törvényeit, "de állunk elébe".

Az eddig ismert felvetésekre reagálva azt mondta, Európa 19 országában 16 év a tankötelezettség korhatára, mindössze három államban magasabb ennél. Ha Magyarországot emiatt elítélik, akkor másik 18 országot, köztük Franciaországot és Finnországot is el kellene ítélni. Emiatt tehát aggodalomra nincs semmi ok - hangsúlyozta.

A közismereti tárgyak számának csökkentése szintén ismert kritika - folytatta, hozzátéve: az, hogyan épül fel az iskolarendszer tartalma, milyen tantárgyak vannak, mit tanítanak, szakmai kérdés. Nem is érti, miért ad ez okot aggodalomra, és ráadásul még végleges döntés sincs, hiszen még nincsenek kész tantervek.

Hoffmann Rózsa a felsőoktatást és a hallgatói szerződést ért bírálatokra úgy reagált, mielőtt a kormányrendeletet megalkották, előzetes normakontrollt kértek, és a jogi vizsgálatok semmilyen aggályt nem jeleztek.

Az oktatási államtitkár szerint azt világosan látni kell, hogy a hallgatói szerződés megkötése nem kötelező, teljesen önkéntes alapon történik majd. A hallgatók mérlegelhetik, az állami támogatás fejében megkötik-e ezt a szerződést.

Andrulla Vasziliu EU-biztos pénteki brüsszeli megbeszélésén egyetértésre jutott Jávor Andrással, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közigazgatási államtitkárával, hogy Hoffmann Rózsa oktatási ügyekben illetékes államtitkár Brüsszelbe utazik, hogy megvitassa az Európai Bizottságban a magyar közoktatási, valamint felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban felmerült aggodalmakat.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.