Az oktatási államtitkárt szombaton az MTI-nek azt mondta, miután értesült, hogy az oktatási biztos bizonyos...
Az oktatási államtitkár azt mondta, ahogy Magyarországgal kapcsolatban minden területen a magyar ellenzék kiküldözgeti üzeneteit Brüsszelbe, várható volt, hogy ez az oktatásügyet sem kerüli el.
Hoffmann Rózsa ugyanakkor kiemelte: az oktatásügy egy olyan terület, ami nemzeti hatáskörbe tartozik, és nincsenek kötelező érvényű európai uniós jogszabályok. "Olyan időket élünk, hogy valami miatt Magyarország minden lépését kritikusan szemléli az Európai Unió" - fogalmazott, hozzátéve: számított rá, hogy az Európai Bizottság alaposabb vizsgálat tárgyává teszi az oktatásügyet is.
Hoffmann Rózsa szerint ugyanakkor az furcsa, hogy ez csak Magyarországgal kapcsolatban jelenik meg, ilyen alapon minden uniós országnak vizsgálhatnák a törvényeit, "de állunk elébe".
Az eddig ismert felvetésekre reagálva azt mondta, Európa 19 országában 16 év a tankötelezettség korhatára, mindössze három államban magasabb ennél. Ha Magyarországot emiatt elítélik, akkor másik 18 országot, köztük Franciaországot és Finnországot is el kellene ítélni. Emiatt tehát aggodalomra nincs semmi ok - hangsúlyozta.
A közismereti tárgyak számának csökkentése szintén ismert kritika - folytatta, hozzátéve: az, hogyan épül fel az iskolarendszer tartalma, milyen tantárgyak vannak, mit tanítanak, szakmai kérdés. Nem is érti, miért ad ez okot aggodalomra, és ráadásul még végleges döntés sincs, hiszen még nincsenek kész tantervek.
Hoffmann Rózsa a felsőoktatást és a hallgatói szerződést ért bírálatokra úgy reagált, mielőtt a kormányrendeletet megalkották, előzetes normakontrollt kértek, és a jogi vizsgálatok semmilyen aggályt nem jeleztek.
Az oktatási államtitkár szerint azt világosan látni kell, hogy a hallgatói szerződés megkötése nem kötelező, teljesen önkéntes alapon történik majd. A hallgatók mérlegelhetik, az állami támogatás fejében megkötik-e ezt a szerződést.
Andrulla Vasziliu EU-biztos pénteki brüsszeli megbeszélésén egyetértésre jutott Jávor Andrással, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közigazgatási államtitkárával, hogy Hoffmann Rózsa oktatási ügyekben illetékes államtitkár Brüsszelbe utazik, hogy megvitassa az Európai Bizottságban a magyar közoktatási, valamint felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban felmerült aggodalmakat.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
