Az egyetemről alig, a politikai filozófiájáról már annál inkább beszélt Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem választott rektora keddi interjújában.
Lánczi András évtizedes oktatói és intézetvezetői tevékenység után 2016-ban egyedüli pályázóként lett a hányattatott sorsú Corvinus rektora. Az egyetem az elmúlt években több traumán is átesett, közigazgatási karát elcsatolta a kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez, az agrártudományi és tájépítész képzőhelyként működő Budai Campust tavaly a Szent István Egyetemhez csatolták. Némi gyógyírt a Magyar Nemzeti Bank tanszékalapítóként való megjelenése, valamint forrásai jelenthettek.
A megválasztott rektor egyebek mellett a kormányközeliként számot tarott Századvég tanácsadó és elemző intézet egyik vezetője. Több külső kritika is érte, mikor benyújtotta pályázatát a rektori pozícióra, többek között kitértek arra is, hogy Lánczi vitatott körülmények között hozzáférhetett államtitkokhoz a Századvégen keresztül. Az egyetem közleményben arra kérte a közvéleményt, hogy ne próbáljanak meg nyomást gyakorolni az intézményre, hogy szabadon dönthessenek Lánczi megbízatásáról.
Kedden a szintén Századvég-vezető G. Fodor Gábor által szerkesztett médiumban - aki ellen fegyelmi eljárást folytat az ELTE - jelent meg egy hosszabb interjú, hogy miként vélekedik az egyetem helyzetéről, rektori feladatairól, milyen intézményvezetői filozófiát képvisel.
[...]egészen a 19-20. századig az egyetem eleve egy arisztokratikus intézmény volt. A tudásátadás egy tekintélyhelyzetet feltételezett. Valaki kint állt és a nálánál fiatalabbaknak elmondta, hogy szerinte hogyan van a világ. Elmondta, mit kellene tudni, illetve hogyan kellene tudni dolgokat, és megpróbálta rávenni az embereket, hogy olvassanak. Ennek így vége van.
[...] a tömegdemokrácia megjelenésével minden tekintélyre épülő szituáció megkérdőjeleződik. Az egyháznak is emiatt csökkent a hatása. A másik, hogy megváltozott a tudás természete. Nagyjából a felvilágosodás óta úgy gondoljuk, hogy mindenki képes az önérdekének a felismerésére, továbbá a tudás bárkinek átadható, azaz bárki alkalmas arra, hogy egyetemre járjon. Ez viszont azt jelenti, hogy minden, ami a tudással összefügg, az lefelé nivellálódik.
- mondta az egyetemek helyzetéről Lánczi, hozzátéve, hogy bár egyre több az ismeret, az emberek csak felszínes tudást sajátítanak el, amire az egyetemek nincsenek felkészülve. Úgy folytatja, hogy a tudásban a filozófia egyre mellőzöttebb, így a tudás morális aspektusa sem számít. Úgy véli, hogy ezért az egyetemnek egyfajta nevelő intézmény funkcióját is be kell töltenie.
Fokozatosan politikai síkra terelődött a beszélgetés, a filozófia és a politika kapcsolatára. Ebben a két politikatudós - Lánczi és G. Fodor - egymásra talált:
GFG: Azt mondod, hogy minden politikai kísérlet mögött végül is ott van a filozófia. Ezt hogy érted?
Lánczi: Minden ambiciózusabb és sikeresebb politika mögött kell lennie valami önmagán túlmutatónak. Minden politikai rezsimnek van egy morális igazolása. Mellesleg mi most ezért küzdünk. Ti is ezért küzdötök.
GFG: Én csak újságot írok. (nevetés)
Lánczi hozzátette, hogy most teszik le az új rendszerváltás morális alapjait - hogy ebben pontosan szerepe van-e az általa vezetett egyetemnek, arra nem tért ki. Az interjú hátralévő része beszélgetésbe folyik át a szereplők között, melyben oktatási kérdésekről már csak érintőlegesen esik szó, politikai vagy filozófiai gondolataikat cserélik ki a felek.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
