Az egyetemről alig, a politikai filozófiájáról már annál inkább beszélt Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem választott rektora keddi interjújában.
Lánczi András évtizedes oktatói és intézetvezetői tevékenység után 2016-ban egyedüli pályázóként lett a hányattatott sorsú Corvinus rektora. Az egyetem az elmúlt években több traumán is átesett, közigazgatási karát elcsatolta a kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez, az agrártudományi és tájépítész képzőhelyként működő Budai Campust tavaly a Szent István Egyetemhez csatolták. Némi gyógyírt a Magyar Nemzeti Bank tanszékalapítóként való megjelenése, valamint forrásai jelenthettek.
A megválasztott rektor egyebek mellett a kormányközeliként számot tarott Századvég tanácsadó és elemző intézet egyik vezetője. Több külső kritika is érte, mikor benyújtotta pályázatát a rektori pozícióra, többek között kitértek arra is, hogy Lánczi vitatott körülmények között hozzáférhetett államtitkokhoz a Századvégen keresztül. Az egyetem közleményben arra kérte a közvéleményt, hogy ne próbáljanak meg nyomást gyakorolni az intézményre, hogy szabadon dönthessenek Lánczi megbízatásáról.
Kedden a szintén Századvég-vezető G. Fodor Gábor által szerkesztett médiumban - aki ellen fegyelmi eljárást folytat az ELTE - jelent meg egy hosszabb interjú, hogy miként vélekedik az egyetem helyzetéről, rektori feladatairól, milyen intézményvezetői filozófiát képvisel.
[...]egészen a 19-20. századig az egyetem eleve egy arisztokratikus intézmény volt. A tudásátadás egy tekintélyhelyzetet feltételezett. Valaki kint állt és a nálánál fiatalabbaknak elmondta, hogy szerinte hogyan van a világ. Elmondta, mit kellene tudni, illetve hogyan kellene tudni dolgokat, és megpróbálta rávenni az embereket, hogy olvassanak. Ennek így vége van.
[...] a tömegdemokrácia megjelenésével minden tekintélyre épülő szituáció megkérdőjeleződik. Az egyháznak is emiatt csökkent a hatása. A másik, hogy megváltozott a tudás természete. Nagyjából a felvilágosodás óta úgy gondoljuk, hogy mindenki képes az önérdekének a felismerésére, továbbá a tudás bárkinek átadható, azaz bárki alkalmas arra, hogy egyetemre járjon. Ez viszont azt jelenti, hogy minden, ami a tudással összefügg, az lefelé nivellálódik.
- mondta az egyetemek helyzetéről Lánczi, hozzátéve, hogy bár egyre több az ismeret, az emberek csak felszínes tudást sajátítanak el, amire az egyetemek nincsenek felkészülve. Úgy folytatja, hogy a tudásban a filozófia egyre mellőzöttebb, így a tudás morális aspektusa sem számít. Úgy véli, hogy ezért az egyetemnek egyfajta nevelő intézmény funkcióját is be kell töltenie.
Fokozatosan politikai síkra terelődött a beszélgetés, a filozófia és a politika kapcsolatára. Ebben a két politikatudós - Lánczi és G. Fodor - egymásra talált:
GFG: Azt mondod, hogy minden politikai kísérlet mögött végül is ott van a filozófia. Ezt hogy érted?
Lánczi: Minden ambiciózusabb és sikeresebb politika mögött kell lennie valami önmagán túlmutatónak. Minden politikai rezsimnek van egy morális igazolása. Mellesleg mi most ezért küzdünk. Ti is ezért küzdötök.
GFG: Én csak újságot írok. (nevetés)
Lánczi hozzátette, hogy most teszik le az új rendszerváltás morális alapjait - hogy ebben pontosan szerepe van-e az általa vezetett egyetemnek, arra nem tért ki. Az interjú hátralévő része beszélgetésbe folyik át a szereplők között, melyben oktatási kérdésekről már csak érintőlegesen esik szó, politikai vagy filozófiai gondolataikat cserélik ki a felek.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
