Bár még nincs hivatalos statisztika, az első becslések szerint jelentősen nőtt a külföldi egyetemekre készülők száma a hallgatói szerződések bevezetése és a 2012-es keretszámcsökkentés óta. A TÁRKI felmérése alapján a felnőtt lakosság közel fele, 47 százalék akár évekre is dolgozna külföldön, 8 százalék pedig azt is el tudja képzelni, hogy végleg külföldön marad.

Ez az arány még magasabb a felsőoktatásban tanulók körében, a logisztikát tanulóknak például kétharmada vállalna munkát külföldön. Nem meglepő, hogy a külföldi egyetemek iránti érdeklődés is megnőtt: a nemzetközi továbbtanulást segítő Milestone Intézetnél például duplájára ugrott a jelentkezők száma, míg az Ausztriában tanuló magyar diákokat tömörítő szervezetnél háromszor több érdeklődőről számoltak be, mint egy évvel ezelőtt.

Nem biztos, hogy jobb

Pedig a külföldön tanulás nem feltétlenül jelenti azt, hogy színvonalasabb képzésben vesznek részt: egyelőre a magyar felsőoktatás számos területen nyújt európai színvonalú képzést, amelyből a közhangulat és a rossz oktatáspolitika miatt sokan kiesnek – mondta az eduline-nak Radó Péter oktatáskutató. Szerinte az ország nyitottságához hozzátartozik, hogy külföldön tanuljanak diákok, de hogy kényszerből kell külföldre menniük, az nehezen elfogadható. "A hallgatók itthon tartását olyan oktatáspolitikával kellene elérni, amely sokféle képzést nyújt, sok ösztöndíjprogramot indít. Na meg azzal, hogy az állam nem korlátozza igazságtalanul a belépést" - tette hozzá.

„A röghöz kötés és a keretszámcsökkentés óta megduplázódott azok száma, akik nálunk érdeklődnek a külföldi tanulásról” – mondta Zeitler Ádám, a Milestone Intézet alapítója. „Azt sem lehet mondani, hogy csak bizonyos szakokat vagy társadalmi rétegeket érintene ez a folyamat: az elmúlt időszakban budapestiek és vidékiek, a legkülönfélébb szakok hallgatói, első- és sokadik generációs értelmiségiek egyenlő arányban jelentkeztek nálunk.”

Mint mondta, a náluk jelentkező fiatalok motivációja leggyakrabban a menekülés, azt remélik, hogy külföldön sokkal több esélyük van tanulni, vagy akár egy munkahelyen elhelyezkedni. Bár vannak, akik anyagi megfontolásokból (a hallgatói hozzájárulás miatt, vagy mert nem indult nekik megfelelő államilag támogatott képzés) döntenek a külföldi tanulás mellett, ez még mindig drágább, mint itthon - hosszú távon persze kifizetődő lehet.

„Nem mindenkinek ajánljuk, hogy külföldi egyetemeken tanuljanak. Bár sokan azt hiszik, hogy külföldön - különösen az angolszász világban, amellyel a Milestone Intézet elsősorban foglalkozik - minden jobb, egyes szakirányokon, Magyarországon rendkívül magas az oktatás színvonala és az elhelyezkedési lehetőség. Ilyenek például az orvosi és informatikai területek, a mérnöki szakok viszont felemásak ebből a szempontból: bár keresettek a magyar munkaerőpiacon a mérnökök, az itthoni képzésük gyakran nem ad globális versenypiaci előnyt, mint amit egy nagy presztizsű intézmény” - tette hozzá Zeitler Ádám.

A kontinentális egyetemeket azoknak ajánlják, akik céltudatosan készülnek egy bizonyos szakmára. Akiknek tágabb az érdeklődési körük, azoknak az angolszász egyetemeket javasolják, ahol több idő van az általános műveltség bővítésére. Az intézet vezetői megfigyelték, hogy a külföldre készülő diákok kezdetben gyakran pragmatikusan, a magyar rendszerben gondolkodnak, úgy érkeznek hozzájuk, hogy valamilyen pragmatikusabbnak tartott szakot (közgazdaság, jog, nemzetközi kapcsolatok) szeretnének tanulni.

Aztán lassan kiderül, hogy szívesebben foglalkoznának történelemmel, művészettel, elméletibb tárgyakkal, de úgy gondolják, ezzel nem lenne esélyük elhelyezkedni. "Nyugaton viszont sokkal inkább nézik azt, milyen egyetemre járt valaki, egy művészettörténet-diploma, ha például Oxford adta ki, már előnyt jelent a munkaerőpiacon. Egyértelműen nem a mit, hanem a hol számít. Szerintem ez azt mutatja, hogy nagyon sok tehetség elveszik a magyar oktatásban, mert sokan a megélhetés miatt más szakirányt választanak, mint amit szeretnének, amiben tehetségesek lennének. Ezeknek a tehetségeknek egy részét külföldi országok szívják el” - magyarázta Zeitler.

Hazajönnek? Kint maradnak?

Arra a kérdésre egyelőre nem lehet biztos választ adni, hogy a külföldön tanulók visszajönnek-e. Az eduline által megkérdezettek szerint két út áll Magyarország előtt: Bulgáriából rengeteg értelmiségi vándorolt ki, miután nem kapott kellő támogatást a felsőoktatás, ők végül külföldön is telepedtek le. A másik út Lengyelországé, ahol bár rendkívül mobilis az értelmiség, nagy részük csak ideiglenesen marad külföldön, munkát már a hazájában vállal.

„Az államnak a reklámfilmek gyártása helyett inkább a feltételeket kéne megteremteni, hogy érdemes legyen itt maradni, vagy külföldről hazajönni. Az egyik nagy probléma, hogy Magyarországon csak az akadémiai szférában és pár külföldi cégnél értékelik egy neves külföldi egyetem diplomáját, máshol szinte csak annyit jelent egy cambridgei diploma, hogy jól tudsz angolul. Így aki egyszer kimegy, sokkal valószínűbb, hogy kinn is marad, ha nem megfelelően kezeljük a jelenséget” - tette hozzá Zeitler Ádám.